Ezen még törhetik a fejüket a tudósok

Több évtizedes kutatás után is nagy fejtörést okoznak a kutatóknak a Lyme-kórt és a kullancs encephalitist terjesztő apró, de annál veszélyesebb kullancsok.

„Bár az elmúlt években jelentős előrelépéseket tettünk, a megbízható terápia kifejlesztése továbbra is komoly probléma” – mondta el Kurt E. Müller, a Német Lyme-kór Társaság (DBG) elnöke a szövetség éves ülésén a bajorországi Schweinfurtban.

Szakértők kutatásai arra az eredményre jutottak, hogy elsősorban a kórokozók tulajdonságai miatt olyan nehéz a megfelelő kezelés kidolgozása. „A kórokozó képes megváltoztatni a szerkezetét és nyugalmi állapotba is visszavonulni” – vázolta a problémát Müller.

Új lehetőségeket is bemutattak a háromnapos konferencián, amelyen Németországból, Európából és Amerikából érkezett mintegy 140 orvos vesz részt. Innsbrucki kutatók például olyan új módszert fejlesztettek ki, amellyel a páciens szöveteiben megbízhatóbban felismerhető a Lyme-kór.

A DBG elnöke szerint az egyik legfontosabb feladat az emberek immunrendszerének vizsgálata és az egyes betegek tulajdonságainak feltérképezése.

A diagnózis felállítása egyelőre sajnos nem történik teljes biztossággal. A leleteket gyakran különbözőképpen értékelik, és nemritkán eltérően becsülik fel, kezelésre szorul-e a beteg – mondta el Müller.

A Lyme-kór tipikus tünete a kokárdaszerű, úgynevezett Lyme-folt, az izom- és végtagfájdalom, a láz, valamint a nyirokcsomó-duzzanat. A kór jelei a kullancscsípés után négy héten belül jelentkezhetnek.

Az orvosok a kezelések során antibiotikumokat vetnek be, de ha a betegséget nem ismerik fel idejében, tartós ízületi, szívizom- vagy ideggyulladás is felléphet következményként.