„Az teszi a felfedezést különlegessé, hogy a tojásokban még a hátsó lábak ízületes csontjai is megőrződtek. Ez az első alkalom, hogy tojásokat találunk alvarezszaurida csontmaradványok közelében” – mondta a csoport egyik kutatója, Martin Kundrát. A svéd–argentin csoport 2010-ben kezdett az expedícióba.
A fellelt maradványok fajuk utolsó képviselői az egykori déli szuperkontinensről, Gondwanáról a mezozoikumból – azaz a 250 millió évvel ezelőtt kezdődő és 65 millió évvel ezelőttig tartó földtörténeti korból. Ezek az állatok a dinoszauruszok legtitokzatosabb csoportjához, az alvarezszauridákhoz tartoznak, amelyek legnagyobb faja 2,6 méter hosszú volt, a legkisebb pedig félméteres. A család minden tagja kétlábú, tollas élőlény volt, fajaik előkerültek Ázsiából, valamint Észak- és Dél-Amerikából is. Koponyájuk madárszerű, csőrforma állkapcsukban apró fogak lapultak. Felkarjuk robusztus, ám rendkívül megrövidült formájú volt, kézcsontjaik masszív fegyverré alakultak, végükön hatalmas karommal. „A leletek alapján kijelenthetjük, hogy az alvarezszauridák a késő krétakorig éltek a mai Dél-Amerika területén” – mondta Kundrát.
A Bonapartenykus ultimus nevű fajhoz tartozó két tojást együtt találták a csontokkal, így talán az anyjuk tojócsatornájában lehettek annak halálakor. A fészekben még számos meszes tojáshéjdarabot is találtak, ami arra szolgál bizonyítékul, hogy pár tojás nyilvánvalóan életképes, késői fejlődési szakaszban lévő embriókat is tartalmazott – olvasható a felfedezést ismertető ScienceDaily.com online tudományos ismeretterjesztő magazinban.
Martin Kundrát elemezte a tojáshéjakat, és úgy találta, hogy semmilyen eddig ismert tojás mikrostruktúrájára nem hasonlítanak. „A tojáshéjminták vizsgálatakor pásztázó elektronmikroszkópot használtam. Felfedeztem egy szokatlan megkövesedett objektumot bennük. Kiderült, hogy ez az első bizonyíték a dinoszaurusztojások gombás fertőzésére” – jelentette ki.
