A beporzás legkorábbi esetét őrizték meg a borostyándarabkák

A rovarok általi beporzás (pollináció) legkorábbi esetét őrizték meg azok a 105–110 millió éves borostyándarabkák, amelyek Spanyolország északi részén kerültek elő.

A nemzetközi kutatócsoport az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában közölte tanulmányát.

A kutatásban spanyol, francia és amerikai kutatók vettek részt, akik az Araba tartományi Természettudományi Múzeum borostyángyűjteményét vizsgálták. Számos eddig ismeretlen növényi és állati faj egyedeit, többségükben rovarokat fedeztek fel. Két borostyándarabka a rojtosszárnyúak vagy tripszek (Thysanoptera) hat egyedét tartalmazta, ezek egy eddig ismeretlen nem (Gymnopollisthrips) két új faját képviselték – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.

A borostyánokat megvizsgálták a grenoble-i Európai Szinkrotronsugárzási Központban (ESRF). A szinkrotron röntgentomográfia alkotta háromdimenziós felvételek megmutatták, hogy a parányi, mindössze 2 milliméter hosszú rovarok testén mindenütt pollenszemcsék vannak. A tudósok szerint a pollenszemcsék páfrányfenyőtől származnak.

„A közvetlen beporzás legkorábbi ismert példájával van dolgunk, az egyetlennel, amely a dinoszauruszok korából származik. Az adott korban jelentek meg a virágos, avagy magvas növények, amelyek fokozatosan kezdték kiszorítani a tűlevelűeket. A virágos növények és a beporzásukat végző rovarok együttes kifejlődése hatalmas evolúciós sikertörténet” – hangsúlyozta Carmen Soriano, aki az Európai Szinkrotronsugárzási Központban irányította a röntgentomográfiai vizsgálatokat.