Az atomreaktorok éveken át Japán energia- és klímaváltozás-politikájának alapkövei voltak. Az ország atomerőművekkel akarta csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását, azonban a tavalyi fukusimai katasztrófa nyomán megváltozott az ország energiapolitikája. Napjainkban kérdéses, hogy egyáltalán milyen arányt képviselnek majd az atomreaktorok az ország energiaellátásában.
A környezetvédelmi minisztérium szerint Japán több mint 15 százalékkal több üvegházhatású gázt fog kibocsátani az idei költségvetési évben, mint 1990-ben, ami bázisévnek számít az emisszióval kapcsolatos számításoknál. A kibocsátás tavaly közel állt az 1990-es szinthez.
Egyre kétségesebb, hogy Japán képes lesz-e megfelelni a 2009-es koppenhágai klímaegyezménynek, miszerint 2020-ra az 1990. évi szinthez képest 25 százalékkal csökkenti emisszióját.
Szakértők szerint a megoldást Japán számára a német modell követése jelentheti. Németország energiapolitikája a fukusimai események után az atomreaktorok ellen fordult, és a megújuló energiák támogatását célozta meg. Nyolc atomerőművét leállította, a maradék kilencet pedig 2022-ig fogja bezárni. Eddig 2 százalékkal nőtt az ország szén-dioxid-kibocsátása az előző évhez, és 26,5 százalékkal 1990-hez képest. A tervek szerint a zöldenergia fogja kitenni az energiatermelés 35 százalékát 2020-ra, 2050-re pedig elérheti a nyolcvan százalékot is.
origo.hu
Magyar Péternek Lázár János adta meg a kegyelemdöfést
