Élő baktériumokat találtak az agyagrétegben

Élő baktériumokat találtak holland kutatók a tengerfenéken nyolcvanhatmillió évvel ezelőtt lerakódott agyagrétegben.

TK
2012. 05. 18. 14:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Aarhusi Egyetem kutatói Hans Roynak, a Geomikrobiológiai Központ tudósának irányításával furatmintákat vettek Hawaii közelében, az Északi-csendes-óceáni-áramlat által érintett területen, 30 méter mélységbe hatolva a tengerfeneket borító üledékrétegben – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon. A kutatásokról a Science pénteki számában jelent meg részletes tanulmány.

A tudósok igen érzékeny oxigénszenzorokat alkalmaztak, hogy megvizsgálják az oxigén szintjét a furatminta különböző rétegeiben. Ismerve, hogy mennyi oxigénnek kell lenni egy-egy rétegben, a tudósok meg tudják határozni, hogy mekkora mennyiség „hiányzik”, azaz mennyit fogyasztottak el a mikroorganizmusok. A tengerfenék megvizsgált területeinek legtöbbjén az oxigén az első 10 centiméter után elfogy.

A holland kutatók a vizsgálat során viszont azt tapasztalták, hogy az üledékrétegben 30 méter mélységben is élve maradtak a baktériumok annak ellenére, hogy évmilliók óta nem jutottak friss szerves anyagokhoz.

Mint kiderült, a mikroorganizmusok igen takarékosan használták fel az oxigént. Míg a felső rétegekben az oxigén felhasználási rátája egy liter üledék esetében 10 mikromólt tett ki évente, a 30 méteres mélységben lévő rétegekben, amelyek korát 86 millió évesre becsülik, ez az érték 0,001 mikromól volt.

A kutatók szerint a baktériumok abszolút minimális energiaszinten „üzemelnek”, amely csak arra elegendő, hogy működésben tartsák a DNS-t és az enzimeket, valamint fenntartsák az elektromos potenciált a sejtmembránon. A baktérium aktivitása olyan alacsony, hogy regisztrálását Hans Roy ahhoz hasonlította, mintha egy fa növekedését akarnák folyamatos megfigyeléssel nyomon követni. Nem lehet tudni, hogy a mikroorganizmus képes-e szaporodni, illetve hogy ugyanazokról a baktériumokról van-e szó, amelyek egykor betemetődtek az üledékkel és valahogy életben maradtak. A tudós becslése szerint legkevesebb ezerévesek, de lehetnek sokkal idősebbek is.

Hans Roy szerint hasonló mikrobiális életformák létezhetnek más bolygókon úgy, hogy évmilliók óta el vannak vágva a felszíntől.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.