Több pók, de egyéb rovarok hímjei is nagy kockázatot vállalnak párzáskor. A Nephilengys malabarensis pókok esetében például a hímek 75 százalékát falják fel a nőstények, ám ha meg is ússzák párjuk halálos „ölelését”, párzáskor elveszítik egy vagy mindkét párzó szervüket – olvasható a tanulmányt ismertető LiveScience tudományos hírportálon.
A pókoknál a sperma átadása indirekt úton történik: amikor a hím kész a párzásra, egy tasakot sző, és abba helyezi ivarsejtjeit, majd a párzószervvé alakult módosult két tapogatólába, a pedipalpus segítségével „felpipettázza” a folyadékot. A párzás során a tapogató szinuszainak változtatásával a spermát a nőstény két ivarnyílása (epigynum) egyikébe fecskendezi be. A pedipalpus vége könnyen leválik, és gyakran a nőstényben marad tovább pumpálva a spermát.
Amennyiben párzás után életben maradnak, a hímek a nőstények mellett őrködnek, hogy esetleg más hímek el ne távolítsák a csonkot, és meg ne termékenyítsék párjukat. Érdekes módon az „eunuchpókok” általában győztesként kerülnek ki a küzdelemből.
A Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói Taicsin Li irányításával azt vizsgálták, hogy az „öncsonkításnak” az apaság biztosításán túl van-e valami egyéb haszna. E célból a Nephilengys malabarensis hímeket három csoportra osztották: az elsőben az egyik párzószervet amputálták, a másodikban mindkettőt, a harmadik, a kontrollcsoport tagjait pedig megkímélték a csonkolástól. A beavatkozás után a pókokat ecset segítségével kergették, míg a rovarok teljesen ki nem merültek.
Egy párzószerv eltávolítása 4 százalékkal csökkentette a pók testsúlyát, mindkettő amputálása nyolc százalékkal, ugyanakkor a „féleunuchok” állóképessége 32 százalékkal növekedett, míg a teljesen „férfiatlanított” pókoké 80 százalékkal.
„A nagyobb állóképességnek köszönhetően a pókok jobb harcosokká válnak, mint a teljesen ép vetélytársak” – hangsúlyozzák tanulmányukban a szerzők.
origo.hu
Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban
