Az összekapcsolásra, amelyet a kínai űrprogram mérföldkövének tartanak, másodpercenként 7,8 kilométeres sebességű keringés mellett került sor. A Sencsou–8, illetve a Sencsou–9 űrhajókkal korábban automatikus vezérlésű dokkolást végeztek. A Földön szimulátorokon a kézi vezérlésű dokkolást több mint 1500 alkalommal gyakorolták.
A Sencsou–9 űrhajót június 16-án indították útra az északnyugat-kínai Góbi sivatagban lévő űrközpontból, és űrhajósai június 18-ától tartózkodtak a Tienkung–1 fedélzetén. Vasárnap visszatértek az űrhajóra, eltávolodtak az űrállomásmodultól, majd fokozatosan végrehajtották küldetésük legfontosabb feladatát.
Az űrhajó kézi irányítással történő összekapcsolásának képessége rendkívül fontos a jövőbeni űrkutatás biztonsága szempontjából, s azt jelenti, Kína kész arra, hogy embereket és rakományt szállítson egy űreszközre – állapították meg a kínai televízió kommentátorai.
A legfrissebb jelentések szerint a három űrhajós Liu Jang (Liu Yang), Kína első nő űrhajósa, a parancsnok Csing Haj-pong (Jing Haipeng) és Liu Vang (Liu Wang) az űrhajóból visszatér a kísérleti űrállomásmodulra, és várhatóan a jövő hét péntekig folytatja munkáját az űrbe n. Kína űrprogramjának jelenlegi szakaszában még az idén elindítják a Sencsou–10 űrhajót, majd a harmadik szakaszban megépül a Tienkung–2 és Tienkung–3 űrlaboratórium, s a tervek szerint 2020 körül megkezdi működését Kína első űrállomása.
