Stuart Robbins és Brian Hynek, a boulderi Colorado Egyetem kutatói a különböző űrszondák, valamint a marsi leszállóegységek által a vörös bolygóról összegyűjtött adatokat elemezték. Négyéves munka eredményeként állították össze a minden korábbinál részletesebb adatbázist – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
Az adatbázis segít megismerni, hogy a vulkanikus aktivitás és a talajerózió miként alakította a bolygó felszínét, ahogy feltérképezheti a Mars történetét is – minél több kráter van egy-egy térségben, annál idősebb a terület.
„A nagy becsapódások hidrotermikus rendszereket hozhattak létre, egyedülálló, lokális, lakható ökoszisztémákat, amelyek sok ezer, vagy akár sok millió éven át létezhettek, ha folyékony víz volt a felszínén” – magyarázta Brian Hynek. Hozzátette: a nagy becsapódások ki is irthatják az életet, mint történt ez a Földön 65 millió évvel ezelőtt, amely véget vetett a dinoszauruszok uralmának.
A Földön a tudósok 200 becsapódási krátert azonosítottak, ám ez távolról sem jelenti azt, hogy bolygónkat sokkal jobban megkímélték a hívatlan égi vándorok, mint a Marsot. Arról van szó csupán, hogy a légkör, az életformák, valamint a tektonikus aktivitás eltüntette, elmaszkírozta az egykori becsapódások nyomait.
