Antianyag-világegyetemet keres az AMS

Az esetleges antianyag-világegyetemet keresi az amerikai "űrdetektor", az Alfa mágneses spektrométer (AMS), amely tavaly május óta működik a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén.

LM
2012. 07. 26. 16:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az AMS megépítését 1995-ben javasolta Samuel Ting Nobel-díjas részecskefizikus, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora. A 2 milliárd dolláros berendezés kifejlesztését és megépítését az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) végezte. Az amerikai energiaügyi minisztérium (DOE) által finanszírozott projektben 16 ország 56 kutatóintézetének 500 tudósa vett részt Ting professzor vezetésével, a spektrométert tavaly májusban amerikai asztronauták juttatták az űrállomásra.

Kérdések

Egy év alatt a héttonnás berendezés rekordot állított fel, 17 milliárd kozmikus sugarat regisztrálva, az adatokat pedig elmentette további elemzések céljára. A részecskefizikai kutatóeszköz a kozmikus sugárzás mérésével kutat sötét anyag és antianyag után. Az AMS segítségével a tudósok egyebek között olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy mennyi idős a kozmikus sugárzás, mi történik vele a Föld mágneses terében, vagy hogy hová tűnt az antianyag a világegyetemből. A feltételezések szerint 13,7 milliárd évvel az univerzumot létrehozó ősrobbanás után a világegyetem egyenlő arányban állhatott anyagból és antianyagból, utóbbi azonban valamilyen okból eltűnt, ez a kozmológia egyik legnagyobb rejtélye.

Sötét anyag

Egyes kutatók szerint az antianyag valamiképp kapcsolatban állhat a világegyetem 25 százalékát kitöltő láthatatlan „sötét” anyaggal, más tudósok szerint ez kevéssé valószínű. Utóbbiak arra mutatnak rá, hogy az antianyag aligha maradhatna meg a „látható” világegyetem szoros közelségében. Mint a CERN genfi központjában rendezett sajtótájékoztatón Samuel Ting rámutatott, az AMS-program célja olyan jelenségek kutatása, amelyek megismerésére eddig sem elegendő képzelőerővel, sem megfelelő berendezéssel nem rendelkeztek.

Ismertetése szerint a berendezés, amelynek nagy teljesítményű mágnesei különböző irányba „terelik” a pozitív és negatív töltésű részecskéket, kiválóan működött.

Arra a kérdésre, hogy a projekt résztvevői mikor számolhatnak be az első eredményekről, a Nobel-díjas fizikus azt válaszolta, hogy a lehető legkésőbb. Indoklása szerint az adatok elemzését igen alaposan, óvatosan, lépésről lépésre kell elvégezni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.