A kutatócsoport az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, illetve az időskori vakság kialakulásáért felelős folyamatokat vizsgálja, s kutatásaik áttörést jelenthetnek a célzott gyógyszerbeviteli eljárásokban. A vizsgált betegségek ma már 200-250 ezer embert érintenek hazánkban. A kutatócsoport vezetője, Letoha Tamás orvos úgy látja, a génterápia XXI. századi forradalmában vehet részt most a magyar biológusokból, vegyészekből és orvosokból álló csoport.
Számos európai kutatóközpontot maguk mögé utasítva nyertek az Európai Unió legjelentősebb gyógyszerkutatási pályázatán, az Innovatív Medicina Közös Technológiai Kezdeményezésen (IMI). Ennél, az Európai Bizottság és vezető gyógyszergyárak által finanszírozott kutatási alapnál mindig óriási a verseny. Hogyan sikerült az ön által vezetett szegedi kutatócsoportnak elérnie az első helyet ebben a küzdelemben?
– Azt már évekkel ezelőtt publikáltuk, hogy a széles körben használt gyógyszerbeviteli anyagokat valójában egy fehérje juttatja be a sejtbe, ez pedig lehetővé teszi az úgynevezett célzott gyógyszerbeviteli eljárásokat. A témában korábban tartott konferenciákon már bemutattuk a kutatásainkat, eredményeinket különdíjjal is jutalmazták, így a mostani versenyben már nem voltunk ismeretlenek a kiíróknak. Amikor a tavalyi év végén az Európai Bizottság és a vezető gyógyszergyárak által finanszírozott alap elindította a pályázatát – oxfordi, utrechti, zürichi kutatócsoportokkal és biotechnológiai cégekkel összefogva – olyan javaslatot dolgoztunk ki, amelyet az IMI a beérkező huszonegy európai javaslat közül végül az első helyre rangsorolt. Magyar kutatócsoport ebben a versenyben tudomásunk szerint most nyert először.
– Ennek az uniós kutatási programnak bevallottan a legfőbb célja, hogy a világ gyógyszeripari kutatásának legvonzóbb térségévé váljon Európa. Ön szerint hogyan állunk most e versenyben?
– Fejlesztéseinket vezető gyógyszergyárak irányításával, velük együttműködésben valósíthatjuk meg, a gyógyszeripari felhasználás így azonnal biztosított. Ez egy jelentős mértékű összefogás, amelynek célja a kutatási eredmények ipari hasznosítása, ez pedig különösen fontos az olyan pénzügyileg gyengébb, ám képzett emberi erőforrásokban gazdag országban, mint Magyarország. Az innováció fő mozgatórugója a kiművelt szürkeállomány, amiben hazánk bővelkedik. Ennek kihasználásával Magyarország versenyelőnybe kerülhetne. A versenyképes tudással rendelkező hazai szakembergárda a nyugat-európai költségek töredékéért tudna gyógyszerfejlesztéseket megvalósítani. Ilyen piaci alapokon működő fejlesztések példaértékűek lehetnek az egész régióban, igazolhatnák az EU-támogatások hatékony felhasználását, ráadásul új gyógyszeripari befektetéseket is megalapozhatnak. Kína és India tökéletes példája annak, hogyan lehet az olcsó, ám képzett munkaerő tudásának kiaknázásával a világ csúcsára jutni.
– A walesi Cardiffban megrendezett tudományos konferencián ön és kutatótársa különdíjat kapott, mert bemutatták, hogyan lehet az úgynevezett génterápiás vegyületeket a sejtekbe juttatni. Több helyen viszont arról lehetett olvasni, hogy az eredményt itthon nem támogatták. Változott-e a helyzet?
– Szerencsére igen, így most többévnyi lemondás után Európa krémjével és világvezető gyógyszergyárakkal közösen vehetünk részt a génterápia XXI. századi forradalmában. Ezt a kiváltságot kevesen mondhatják el magukról. Az IMI-támogatás azonban nem magasabb, mint az itthoni kutatási pályázaton elnyerhető összegek, ráadásul itt a költségek 25 százalékát saját magunknak kell előteremtenünk. A gyógyszergyárak szövetsége és az EU nagyon is megnézi, mire költi el a pénzét. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), amely több kutatási projektünket is támogatja, hasonlóan pontos elszámolást követel meg tőlünk, pályázóktól. Az, hogy Magyarországról először sikerült egy ilyen rangos nemzetközi támogatást elnyerni, nagyban köszönhető az NFÜ-nek.
– Az Alzheimer-kór elleni küzdelemben elért kutatási eredményeik már kézzelfoghatók: nemrégiben új egészségvédő élelmiszerek gyártását is megkezdték. Hogyan lehet felvenni a harcot élelmiszerekkel az Alzheimer-kór és az azzal rokon betegségek ellen?
– Fejlesztéseinket azokra a kutatásokra alapoztuk, amelyek bebizonyították, hogy a keleti orvoslás kedvelt fűszernövénye, a kurkuma fogyasztása csökkenti az Alzheimer-kór előfordulását. Célunk egy olyan gyógynövénykeverék kifejlesztése volt, amelynek összetevői a kurkuma hatóanyagaival együttesen hatva, egymás hatását erősítve képesek az Alzheimer-kórt okozó idegsejtpusztuláshoz vezető lépéseket megakadályozni. Ezt a körülbelül 20 gyógynövényből álló keveréket az élelmiszerekhez adva azok biológiai értékét növelhetjük. Az évezredes hippokratészi tanok a XXI. század biotechnológiai eszközeivel történő feltámasztása tehát új, úgynevezett funkcionális élelmiszerek kifejlesztését eredményezi. Ezek az élelmiszerek az evés élvezeti értékének megtartásával látják el a szervezetet tudományosan igazolt hatékonyságú összetevőkkel, széles körben biztosítva az egészségvédelmet, ami maximálisan megfelel az Európai Unió és a jelenlegi kormány törekvéseinek.
– Mennyire tekinthető népbetegségnek nálunk az időskori elbutulás, s hány ember szenved ma Alzheimer-kórban?
– A világon 36 millióan szenvednek Alzheimer-kórban, míg Magyarországon mintegy 150-200 ezer ember érintett. Az Alzheimer-kór az öregedő ipari társadalmak egyik legfenyegetőbb kórképe, amelynek előfordulása a várható életkor kitolódásával egyre növekszik. A problémát súlyosbítja, hogy hazánkban az Alzheimer-kórban szenvedő betegek töredéke keres fel szakképzett ideggyógyászt, pszichiátert. És mivel a szellemi leépülést okozó idegsejtpusztulás nem megfordítható, így a diagnózis után még a legkorszerűbb terápiák mellett is igen szomorúak a kilátások. Az ázsiai országokban azonban számos gyógynövény alapú terápiás eljárást fejlesztenek, amelyek alkalmasak lehetnek a betegség kezdeti stádiumának kezelésére.
– A fejlesztéseikről a média már többször beszámolt. Igaz-e, hogy ezek kapcsán ismert tőzsdeguruk is megkeresték önöket?
– A világ legnagyobb befektetői közül többen magyar származásúak, így ők nyomon követik az itthoni eseményeket. Így nem meglepő, hogy fejlesztéseinkkel kapcsolatban velünk is felvették a kapcsolatot. Érdekes, hogy ezek a tőzsdeguruk sokszor jobban látják az ország értékeit, mint mi magunk. Mint említettem, az itthoni szakembergárda a nyugati költségek töredékéért, igen költséghatékony módon tudna nemzetközileg is jelentős fejlesztéseket megvalósítani, ami a befektetők számára igencsak vonzóvá teheti az országot.
– A táplálkozásunknak bizonyítottan fontos szerepe van a rákbetegség megelőzésében, illetve, ha már kialakult a rák, akkor a gyógyulásban. Ön milyen táplálkozási szabályok betartását javasolja?
– A modern tudomány bebizonyította, hogy a táplálkozásunkban is használt zöldségek, gyümölcsök a rákellenes hatóanyagok tárházai. Mivel a daganatos betegségek kialakulásában a táplálkozásnak jelentős szerepe van, így érdemes odafigyelni ezekre a felfedezésekre. A már említett kurkuma mellett a bogyós gyümölcsöket, a paradicsomot, a káposztaféléket, a fokhagymát vagy épp a vörösbor mértékletes fogyasztását nem csupán élvezeti értékük, hanem daganatellenes hatásuk miatt is érdemes beiktatnunk étkezési szokásaink közé.
origo.hu
Menczer Tamás: Elfogtam egy levelet!
