A régészek szerint a szerkezet a maga korában a világ legnagyobb fahídja lehetett – számítások szerint hossza elérhette a háromszáz métert, szélessége pedig a húsz métert.
Li Jüfang (Li Yufang), a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója elmondta, a hidat a Kr. e. 221-206 között uralkodó Csin (Qin) dinasztia idején építették, a Sárga-folyó legnagyobb mellékfolyója, Vej (Wei) két partját kötötte össze, hogy megkönnyítse a közlekedést a két császári palota között Hszienjang (Xianyang) ősi fővárosban.
A híd első maradványait áprilisban fedezték fel kínai farmerek. A feltárások során előkerült cölöpök közül a leghosszabb 9 méteres, az egyik hídpillér szélessége pedig eléri a 18,5 métert. A régészek több olyan szikladarabot is feltártak, amelyeket a fapillérek megerősítésére alkalmaztak.
„Első alkalommal került napvilágra ilyen korú és ekkora méretű fahíd. A rendkívül értékes leletnek köszönhetően többet megtudhatunk a korabeli hídépítési eljárásokról és szállítmányozásról” – magyarázta a régész.
A nagy hídtól 200 méterre nyugatra az archeológusok feltártak egy korbeli kisebb hidat is. A két hidat még a Han-dinasztia (Kr.e. 202–Kr.u. 220) idején is használták.
