Kétmillió éves csontvázat szabadítanak ki

Karabó földi maradványait egy 2009-ben feltárt szikla rejti. A munkálatokat élőben közvetítik az interneten.

Az egy méter széles szikladarabot még 2009-ben tárták fel, azonban ez év júniusáig érintetlenül hevert a johannesburgi Witwatersrand Egyetem laboratóriumában, míg az egyik technikus észre nem vette a fekete kőzetből kiálló fogat. A CT- és DNS-vizsgálat kiderítette, hogy az Australopithecus sediba fiatal egyedének, „Karabónak” a földi maradványait rejti a kőzet.

A „Karabóhoz” tartozó első leleteket 2008-ban Lee Berger, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem paleoantropológus professzorának kilencéves fia, Matthew fedezte fel. A csontok napvilágra kerülése után a dél-afrikai gyerekeket arra kérték, hogy adjanak nevet a fiatal Australopithecus sediba-egyednek, akit Karabónak neveztek el, ami helyi nyelvjáráson „választ” jelent.

Az üledékes kőzet CT-vizsgálata kimutatta, hogy az egyebek közt az állkapcsot, combcsontot, csigolyákat és a bordákat rejti. „Ez az emberfélék valaha feltárt legteljesebb csontváza” – hangsúlyozta Lee Berger. A csontváz korát kétmillió évesre becsülik, az egyed halálakor 9-13 éves lehetett. Azt nem lehet tudni, hogy a hosszú karokkal, apró aggyal rendelkező faj a Homo nem egyenes ági őse vagy csak közeli rokona.

Lee Berger közlése szerint a Witwatersrand Egyetemen interaktív laboratóriumot hoznak létre: a kameráknak köszönhetően az érdeklődők valós időben követhetik nyomon, hogy miként szabadítják ki „börtönéből” a kétmillió éves csontvázat. „Mindent láthatnak, hallhatnak, sőt a Twitteren kérdéseket tehetnek fel a szakembereknek” – magyarázta a professzor. Az online projekttel kapcsolatban kiemelte: az „emberiség bölcsője”, a Johannesburgtól északra fekvő, ősmaradványairól híres Malapa mészkőbarlang feltárása óta megnőtt az érdeklődés a régészet iránt.

Lee Berger reményei szerint az interaktív laboratórium megvalósul és novemberig működik. A nézők már az építés folyamatát nyomon követhetik, mihelyt felállítják a kamerákat.