A szakemberek szemvizsgálatnak vetették alá a Bounty brit hajó 1789-ben fellázadt legénységének és polinéziai feleségeiknek a leszármazottait. A tengerészek először a csendes-óceáni Pitcairn szigetén telepedtek le, majd 1856-ban az Sydneytől 1600 kilométerre északkeletre fekvő Norfolk szigetre költöztek. A csendes-óceáni sziget sajátossága, hogy lakosságának fele Pitcairn első lakóitól, a Bounty kilenc tengerészétől, tizenkét tahiti nőtől és hat tahiti férfitől származik.
„Azt találtuk, hogy Pitcairn lakóinak leszármazottai körében a rövidlátók aránya körülbelül a fele az ausztráliainak, így a világon a legalacsonyabbak között szerepel” – mondta David Mackey, a nyugat-ausztráliai egyetem kutatója.
Norfolk azon lakói között, akiknek nincsenek pitcairniak (lázadók) az őseik között, jóval nagyobb a rövidlátók aránya, mint a többi szigetlakó között – olvasható a tanulmányban, amelyben Norfolk 1200 lakosából 800 vett részt.
A vizsgálatban résztvevőket ugyanannyi napfény érte. Ez azért fontos, mert a legutóbbi kutatások szerint a gyermekkorban elszenvedett természetes fény hiánya egyike a rövidlátást kiváltó okoknak.
1789-ben a Bounty brit tengerészei, élükön Fletcher Christiannal felgyújtották a Bounty hadihajót, miután William Bligh kapitányt és tisztjeit a mentőcsónakba tették.
