Az érintettek túlnyomó része ázsiai, néhányan az Egyesült Államokban élő ázsiaiak. A betegségben a páciensek immunrendszere károsodik, így szervezetük nem tud védekezni a kórokozók ellen.
Mint Sarah Browne, az Egyesült Államok Allergia és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézetének (NIAID) kutatója elmondta, egyfajta szerzett immunhiányról van szó, amely nem öröklődik és felnőtteknél fordul elő, ám nem terjed vírus segítségével, mint az AIDS. Browne a New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóiratban most közzétett tanulmány egyik vezető szerzője, aki thaiföldi és tajvani kutatókkal együttműködve vizsgálta a 2004 óta főként a két országban előfordult eseteket.
Bár úgy tűnik, hogy maga a betegség nem terjed emberről emberre, a szakemberek szerint lehetséges, hogy a betegséget valamilyen fertőzés váltja ki. A betegség felnőtteknél 50 éves kor körül jelenik meg. Néhány páciens meghalt fertőzések miatt, amelyekkel legyengült immunrendszerük nem tudott megküzdeni, köztük néhány, az Egyesült Államokban élő ázsiai is, de számukat Browne nem tudta megbecsülni.
A több mint 200 tajvani és thaiföldi ember bevonásával készült tanulmányban a kutatók úgy találták, hogy a betegek többségének szervezete olyan antitesteket termel, amelyek blokkolják a gamma-interferont, azt a kémiai szignált, amely segíti a testet, hogy megszabaduljon a fertőzésektől. Ebben az állapotban az érintettek különösen esendővé válnak a kórokozókkal, főként a mikobaktériumokkal szemben.
Az AIDS a szerzett immunhiányos szindróma, amely azért alakul ki, mert a HIV-vírusok tönkreteszik a T-sejteket, az immunrendszer kulcsfontosságú szereplőit.
Az új betegséget „felnőttkori” immunhiányos szindrómának nevezték el a kutatók, mert okára egyelőre nem tudnak választ adni. Az első esetek 2004-ben bukkantak fel, akkor fél év leforgása alatt mintegy 100 embert vont be tanulmányába Browne. A tény, hogy csaknem valamennyi páciens ázsiai vagy Ázsiában született, arra utal, hogy genetikai tényezők és valamely környezeti hatás is közrejátszhat a betegségben – összegezték véleményüket a kutatók.
A betegség gyógyítására már számos megközelítést kipróbáltak, köztük antibiotikumokat és rákgyógyszereket, amelyek csökkentik az említett antitestek termelődését. Egyelőre úgy tűnik, hogy krónikus állapotként marad fenn az érintett pácienseknél.
