Már a klímaváltozás előtt olvadt az Antarktiszi-félsziget

Hatszáz évvel ezelőtt kezdett természetes módon emelkedni az Antarktiszi-félsziget átlaghőmérséklete.

2012. 08. 25. 7:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Nature című folyóiratban közölt tanulmány, amely az ősi éghajlati viszonyok rekonstruálása révén vizsgálta a déli félteke leggyorsabban melegedő régióját, rámutatott, hogy a jelenleg tapasztalt, évszázadonkénti 2,6 Celsius-fokos melegedési ráta „szokatlan”, de korántsem példa nélküli a félsziget történetében.

A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szakemberei szerint a hatszáz évvel ezelőtt kezdődött és feltehetőleg az erős szelek, illetve óceáni áramlatok okozta felmelegedési folyamat következtében a selfjegek – a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömegek – jóval sebezhetőbbé váltak az 1920-ban megindult gyorsabb hőmérséklet-emelkedéssel szemben.

Ipari forradalom

Az elmúlt években a félszigetet övező selfjegek jelentős része, köztük a Larsen A és B is feldarabolódott a jéghegyleválással járó számtalan borjadzás során. A becslések szerint nagyjából 25 ezer négyzetkilométernyi jég veszett oda. Az ipari forradalommal beköszöntött fosszilistüzelőanyag-égetés miatt jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a légkörbe hőmérséklet-emelkedést, áradásokat, szárazságokat és a jégdzsungelek olvadása révén tengerszint-emelkedést is okozva.

„Amit most látunk, az nem más, mint az ember által okozott klímaváltozással megfejelt természetes felmelegedési folyamat” – hangsúlyozta Robert Mulvaney, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy az ausztrál és francia szakemberek bevonásával végzett vizsgálat csupán az Antarktika egy kis szegletére terjedt ki.

A kutatócsoport egy 364 méteres mélységből származó jégmag révén vizsgálta a területen uralkodó, 15 ezer évvel ezelőtti éghajlati viszonyokat. A selfjegek elolvadása önmagában nem növeli a tengerszintet, mivel a víztömegük már az óceán részét képezi. A szárazföldön húzódó gleccserek azonban gyorsabban haladhatnak a nyílt víz felé, ha az útjukban álló akadályok eltűnnek. A kutatók szerint a félszigetet jellemző átlaghőmérséklet alig volt magasabb a mostaninál 11 ezer évvel ezelőtt – nagyjából a legutóbbi jégkorszak vége felé –, amikor néhány selfjég is visszahúzódott. Egy hosszú hűsítő periódus pedig nagyjából 600 évvel ezelőtt ért véget.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.