A Homo erectus (felegyenesedett ember), azaz a modern ember őse, valamint a Homo habilis (ügyes ember) nagy valószínűséggel a Homo nemzetség egy még régebbi képviselőjének, a Homo rudolfensisnek a kortársa volt a 2 millió és 1,7 millió évvel ezelőtti időszakban. A viszonylag lapos arcú Homo rudolfensis maradványait 1972-ben tárták fel először, amikor egyetlen nagyméretű koponya került napvilágra Kenyában, a KNM-ER 1470 körülbelül 2 millió évvel ezelőtt élt.
Azóta több koponyaleletet is a Homo rudolfensishez soroltak, ám egyetlen esetben sem került elő egyszerre az arckoponya és az alsó állkapocs. Ez gondot jelent a paleoantropológiában, ahol az arckoponya és az alsó állkapocs együttese ugyanúgy azonosítóként szolgál, mint az ujjlenyomatok a bűnüldözésben. Komplett koponya hiányában viszont lehetetlen volt eldönteni a negyvenéves tudományos vitát, hogy a Homo rudolfensis az emberi nem különálló faja-e, esetleg a kortárs Homo erectushoz vagy a Homo habilishez tartozik.
2007-ben a szerencse végül a kutatók mellé szegődött, akik három év leforgása alatt fogakat, arckoponya- és alsóállkapocs-töredékeket tártak fel Kenya északi részén, a Turkana-tó környékén. „Három olyan fosszíliát találtunk, amelyek ugyanahhoz a fajhoz tartoztak, mint a KNM-ER 1470” – hangsúlyozta Meave Leakey kenyai kutató, aki az 1470-es egyedet férjével, Richard Leakey-vel fedezte fel.
Előkerült két alsó állkapocs, valamint egy fiatal egyed arckoponyájának alsó része. Az új töredékek két olyan egyedé voltak, amelyek emlékeztetnek az 1470-es jelűre, 1,78 millió és 1,95 millió évvel ezelőtt éltek, és maradványaik alig 10 kilométerre kerültek elő az 1972-es lelőhelytől.
Míg a KNM-ER 1470-es leletnek hiányoztak a fogai és az alsó állkapcsa, az újabban feltárt kis koponya esetében igen jó állapotban maradt fenn a fogazat. Az új fosszíliák alapján CT segítségével rekonstruálhatták az alsó állkapcsot, amely „passzolt” az 1470 felső állkapcsához. „A leletek alapján statisztikailag jelentősen növekedett a valószínűsége annak, hogy a Homo nem három különálló fajáról van szó” – hangsúlyozta Fred Spoor, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet professzora, a tanulmány társszerzője.
A három egyed útja valószínűleg sohasem keresztezte egymást, különbözött az étrendjük is. Független szakértők szerint a leletek rávilágítanak arra, milyen összetett az emberiség hatmillió éves családfája, ugyanakkor óvatosságra intenek a fosszíliák értékelésével kapcsolatban.
