A radioizotópos termoelektromos generátorral működő Mars Science Laboratory (Marsi Tudományos Laboratórium) hétfői landolása óta több felvételt is továbbított a Földre. A képek tanúsága szerint a leszállási hely környéke kísértetiesen hasonlít a kaliforniai Mojave-sivataghoz.
Az első felvételek még fekete-fehérek és meglehetősen homályosak voltak. A helyzet megváltozott, amióta a Curiosity felemelte 1,1 méteres árbocát a két objektívből álló fő kamerarendszerrel (MastCam) és a navigációs kamerákkal, így a marsjáró egyre jobb minőségű képeket készít. (A körpanorámás képet a NASA oldalán, ezen a linken érheti el.)
„Jól van” a marsjáró
A rover változatlanul jó „egészségi” állapotnak örvend és jelenleg különböző műszereit teszteli. Leszállás közben több törmelékdarab is a marsjáróra, a sugárzást mérő szenzor mellé hullott. Azok nagy valószínűséggel a fékezőrakéták által felvert anyagból származnak, a NASA szakértői szerint azonban nem jelentenek veszélyt a Curiosityra nézve.
A hét végén a marsjáró kis szünetet iktat be, így komputere frissítheti a szoftvereket. A művelet több napig is eltart, ez alatt az idő alatt a Curiosity változatlanul továbbít adatokat az irányító központba, de semmilyen új feladatra nem vállalkozik.
A Mars Science Laboratory tavaly november 26-án startolt, és 566 millió kilométert megtéve, augusztus 6-án szállt le a vörös bolygón. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű program egy marsi éven, csaknem két földi éven át tart, ezalatt a marsjáró tíz műszere segítségével azt vizsgálja, hogy létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek esetleg lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését. Ugyancsak vizsgálja a Mars légkörét és geológiáját.
