A felfedezésről az Amerikai Ornitológiai Szövetség hivatalos lapjában, az AUK-ban jelent meg tanulmány. Amerikai és perui ornitológusok az Andok keleti lejtőin, a Cerros del Sira hegycsúcson végeztek kutatásokat. A meredek, mély szakadékok szabdalta hegyoldalakon sok olyan izolált, unikális mikroklímájú térség van, ahol egyedülálló élő- és növényvilág fejlődött ki – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.
A parányi madarak rendszeresen párban repkednek, bogyók és egyéb élelem után kutatnak. Fekete álarcot és fehér nyakbavalót „viselnek”, fejük búbján vérvörös folt virít, vörös csík keresztezi a mellkasukat, hasuk pedig halovány.
A Capito fitzpatricki – azaz Fitzpatrick borbélymadara – nevét John W. Fitzpatrickról, a Cornell Egyetem ornitológiai laboratóriumának igazgatójáról kapta, aki hét új madárfajt fedezett fel az 1970-80-as években Peruban. A borbélymadár a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe és a tukánfélék (Ramphastidae) családjába tartozik.
