Napnál is forróbb óriás ölel körül bennünket

A Tejútrendszerünket körülölelő, a Napnál is forróbb részecskekoszorút fedeztek fel, mely otthont adhat a világegyetem eddig hiányzó anyagának.

A galaxisunkat körülölelő háló, azaz koszorú létezésére utaló jelekre a NASA röntgencsillagászati műholdja, a Chandra lett figyelmes. Az űreszköz nyolc, röntgenfényben ragyogó objektumot figyel kutatásai során, a tudósok azonban arra lettek figyelmesek, hogy a fényt a Tejútrendszerünk körül található töltött oxigénatomok fogták fel. Arra a következtetésre jutottak, hogy egy óriási gázfelhő öleli körül galaxisunkat, melynek átmérőjét háromszázezer fényévnyire becsülték, de más feltevések szerint ennél tovább is nyúlhat. Tömegét az európai XMM-Newton és a japán Suzaku műholdak megerősítő mérései alapján 10 és 60 milliárd napnyira teszik, ami Tejútrendszerünk súlyával egyenértékű. A „dicsfényt” alkotó töltött atomok hőmérsékletét pedig 1-2,5 millió Kelvin közé saccolják, ami néhány százszor forróbb, mint Napunk felszíne.

Megtalálták a hiányzó anyagot?

A csillagászok úgy vélik, hogy a felfedezésnek köszönhetően megtalálták az eddig hiányzó anyagot, azaz választ kaphatunk a „hiányzó barion problémára”. A világegyetemünk keletkezéséről szóló elméletek szerint ugyanis jóval több anyagnak kellene lennie, mint amennyivel el tudunk számolni. Tehát a galaxisunkat körülvevő, főként hidrogénből és oxigénből álló felhőben rejtőzhetnek azok a barionok – olyan szubatomi részecskék, melyek minden alapvető kölcsönhatásban részt vesznek, közéjük tartoznak a protonok és a neutronok is –, melyek eddig hiányoztak az egyenletből.

Galaxisokat összekötő háló

A The Astrophysical Journalban publikált cikkben kitérnek rá, hogy az „udvarok” feltételezett sűrűsége olyan elenyésző, hogy felfedésük más galaxisok esetében egyelőre nem lehetséges. A tanulmányban kifejtik, hogy a felhők méretükből adódóan akár összekötő kapocsként is szolgálhatnak a galaxisok hálózatában. A forró gázfelhők ugyanakkor nem összekeverendők a rejtélyes sötét anyaggal, amely hasonló rendszert alkot, de csak gravitációs vonzásának köszönhetően tudunk létezéséről.