Minél nagyobb egy ország csokifogyasztása, annál több az egy főre jutó Nobel-díjasa – állítja a New York-i St. Luke-Roosevelt Kórház kutatója a New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóiratban megjelent elemzésében. A kutató bevallotta, hogy noha az adatok valósak, az egész elmélet abszurd, és leckeként szolgál a tudomány esendő voltának bemutatására.
Természetesen a svájciak vezetik a listát, akiket szorosan követnek a svédek és a dánok. Az Egyesült Államok valahol középen helyezkedik el a nemzetek rangsorában, és összességében 125 millió kilogrammal kellene növelnie az éves kakaófogyasztását, hogy még eggyel több Nobel-díjasa lehessen – véli a játékos analízist elvégző, svájci származású Franz Messerli, a kórház magasvérnyomás-programjának vezetője. „A svájciak évente és fejenként 120 tábla csokoládét esznek meg – 3 unciás, 85 grammos grammos táblákkal számolva – a csecsemőket is beleértve” – tette hozzá Messerli.
Így jött az ötlet
Akkor jutott eszébe az ötlet, amikor elolvasott egy tanulmányt, amely kapcsolatot talált az antioxidáns hatású flavonoidokat tartalmazó kakaó és bor fogyasztása, valamint a kognitív teszteken elért magasabb pontszám között. Begyűjtötte 23 ország csokoládéfogyasztásáról az adatokat, majd ezt összevetette egy Wikipédián megtalálható listával, amely az egyes országokat az egy lakosra jutó Nobel-díjasainak száma szerint rangsorolja.
Mint felidézte, egy katmandui hotelszobában unalmában gyűjtögette az adatokat, és alig hitt a szemének az eredmény láttán. Minden egyes ország szépen illeszkedett a grafikonra: több csokoládé több Nobel-díjast jelentett.
Szokatlan összefüggések
Nem ez az első eset, amikor kutatók olyan korrelációt találnak, amely minden logikának ellentmondani látszik. A gólyák számát Európa-szerte például kapcsolatba hozták a születések számával, a napfoltokat pedig a férfiak öngyilkosságával.
Másik lehetőség, hogy az összefüggés valós, de céltalan. „A nemzeti csokoládéfogyasztás korrelál egy ország gazdagságával és a magas színvonalú kutatás is korrelál egy ország gazdagságával. Ezért aztán a csokoládé korrelálni fog a magas színvonalú kutatással, de ok-okozati kapcsolatról valójában nincs szó” – magyarázta az amerikai Eric Cornell, aki 2001-ben kapott megosztott fizikai Nobel-díjat.
