Az LHC révén az antianyag rejtélyét is remélik megoldani, hiszen minden részecske képződésével egyidőben keletkezik ugyanolyan antirészecske, s a kettő kioltja egymást, energiát szabadítva fel. Mindazonáltal a természet megoldotta, hogy a részecskékből valamivel több keletkezik, ennek a parányi többletnek köszönheti világunk a létét.
Csak a tömeg nélküli részecskékre voltak érvényesek
Rolf-Dieter Heuer kitért a többi részecske tömegéért felelős Higgs-részecskére is, amelynek létezését Peter Higgs brit fizikus tételezte fel elsőként. „Az 1960-as évekig a fizika törvényei kizárólag a tömeg nélküli részecskékre voltak érvényesek” – hangsúlyozta. „Ismertük a Higgs-bozon összes tulajdonságát, csupán azt nem tudtuk, hogy létezik-e” – fogalmazott Rolf-Dieter Heuer.
Ötven évvel Peter Higgs elméletének a kidolgozása után, idén július 4-én jelentették be az LHC tudósai 400 trillió proton-proton ütközési adat elemzése alapján, hogy létezik a Higgs-bozon, azóta a vizsgált ütközések száma csaknem megháromszorozódott. A furcsa részecskéről azonban, amely különböző kísérletekben különbözőképp „mutatja meg magát”, nem lehet még tudni, hogy az a bizonyos Higgs-bozon, vagy a Higgs-bozonok családjának egyik tagja-e.
„Ez olyan, mintha egy meghatározott típusú hópelyhet keresnénk a hóviharban” – jegyezte meg a fizikus, hozzátéve, hogy a Higgs-részecske tulajdonságainak megismerésével közelebb kerülnek a világegyetem tágulásáért felelős sötét energia természetének megismeréséhez. „Egy egészen új kutatási irány nyílik meg” – összegezte Rolf-Dieter Heuer.
