Az 1992-es belépés „fontos döntés volt az ország szempontjából” – mondta Pálinkás József, az MTA elnöke felidézve, hogy egyaránt szóltak érvek és ellenérvek a tagság mellett és ellen is. Az 1980-as évek végén ugyanis a tudomány világa is megosztott volt, működött nagy magfizikai központ a CERN-ben és a szovjet Dubnában.
Magyarok százainak lehet hálás a CERN
Eddig körülbelül 200 magyar fizikus és mérnök dolgozott hosszabb-rövidebb ideig a CERN-ben. A debreceni Atommagkutató, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói számos projekt keretében kaptak és kapnak fontos szerepet a CERN legjelentősebb kutatási eredményeinek elérésében – hangoztatta az MTA elnöke.
A legutóbbi ilyen sikernek nevezte, hogy az első „kihelyezett” CERN-es vállalkozás, az Európai Nukleáris Kutatószervezet adatközpontja az MTA Wigner Fizikai Központjában kapott helyet. Ide érkeznek nagy sebességgel az LHC adatai, amelyeket a világ minden részén élő kutatók elemeznek.
Több területen hasznosultak az eredmények
A konferencián Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója tartott előadást A nagy hadronütköztetővel az alapkutatások új korszakába léptünk címmel. A német fizikus mindenekelőtt az 1954-ben létrehozott CERN szerepét méltatva emlékeztetett arra, hogy az Európai Nukleáris Kutatószervezet máig legjelentősebb „mellékterméke” a világháló, de eredményei hasznosultak – egyebek mellett az orvosi diagnosztikában és terápiában is.
Az LHC-ról elmondta, hogy a francia-svájci határon létrehozott részecskegyorsító a világegyetem egyik leghidegebb helye, ahol mínusz 271 Celsius-fok uralkodik, kevesebb, mint a világűrben. Ugyanakkor ez galaxisunk egyik legforróbb pontja, hiszen két protonnyaláb ütközése 1000 milliószor magasabb hőmérsékletet teremt, mint a Nap belsejében, ám sokkal kisebb térfogatban.
A világ legerősebb „mikroszkópja”
A kísérleti berendezés céljaival kapcsolatban a CERN főigazgatója hangoztatta, hogy segítségével például arra keresnek választ, hogy milyen volt a korai univerzum. Rolf-Dieter Heuer a világ legerősebb „mikroszkópjának” nevezte az LHC-t, mondván: a legnagyobb földi telepítésű és űrteleszkópokkal legfeljebb az ősrobbanás után 400 ezer évvel uralkodó állapotokat lehet vizsgálni a világegyetemben. Ezzel szemben az LHC megmutatja, hogy milyen állapotban volt az anyag a másodperc töredékének elteltével az ősrobbanás után.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!