Az életünk múlik a látásunkon

A vezetők 5 százalékának nem megfelelő a kétszemes látása, ami országos szinten 175 ezer személyt érint. Sok baleset pont emiatt történik.

Póla Gergely
2012. 10. 28. 6:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Meglepően sokan vannak, akik – tudatosan vagy sem – nap mint nap volán mögé ülnek úgy, hogy nem látnak. Gondolták volna, hogy tíz- és tízezreknek nem megfelelő a látásuk ahhoz, hogy gépkocsit vezessenek? Egy közelmúltban végzett felmérésen a megvizsgált több mint 800, jogosítvánnyal rendelkező ember mintegy 5 százalékának nem volt megfelelő a kétszemes látása, azaz olyan korrekcióra lenne szüksége, amely nélkül nem rendelkezhetne vezetői engedéllyel. Ha országos szintre vetítenénk, ez 175 000 személyt jelentene – megdöbbentő adat. Bár a jogosítványt időről időre meg kell hosszabbítani, a köztes időben bőven kialakulhat rövidlátás, romolhat a szürkületi látásélesség. Nem véletlen, hogy különböző kampányokban próbálják felhívni a figyelmet az időközi szemvizsgálat fontosságára. A vezetői engedélyhez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsga egyébként 40 éves korig tíz, 60 éves korig öt, 70 éves korig három, e felett kettő évre szól. Az úgynevezett 2. alkalmassági csoportba tartozókra, azaz a hivatásos jogsival rendelkezőkre értelemszerűen rövidebb periódusok vonatkoznak.


A rossz látási viszonyokra rengeteg baleset vezethető vissza

Bár nincs arról külön statisztikai adat, hogy a balesetek hány százaléka következik be a nem megfelelő látás vagy láthatóság miatt, a baleseti helyszínelők szerint a kerékpárosok és gyalogosok elütésének meghatározó hányada tulajdonítható ennek a problémának. A baleset helye, ideje és egyéb körülményei igen gyakran azt támasztják alá, hogy a gépjárművezető későn észlelte az áldozatot, amit elsődlegesen láthatósági okokra lehet visszavezetni. Nem árt tudni, hogy egy gyalogos vagy egy biciklis kivilágítatlanul kevesebb mint 100 méterről válik láthatóvá a hosszúfényt használó autósok számára, akiknek emiatt csak minimális reakcióidejük marad. Viszont ha vesszük a fáradságot hogy lámpát, prizmát szereljünk biciklinkre, a fél kilométerre lévő gépkocsik vezetőjével is tudatjuk, hogy mi is az úton tartózkodunk.

A „Közlekedj okosan!” című diafilmből annak idején nemcsak azt tanulhattuk meg, hogy gyalogosként országúton a szembejövő gépjárműforgalom oldalán kell közlekedni, hanem azt is, hogy ilyenkor ajánlatos a zseblámpa használata. De ez persze az elmélet, a gyakorlatban ilyesmivel nemigen találkozni. És mivel a gyalogosoknak általában nem áll rendelkezésükre fényjelző berendezés, az egyetlen módszer a láthatóság növelésére a mellény, amely megsokszorozza az észlelési távolságot. A jelenlegi szabályok szerint a lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie. És éppúgy, mint nyugati szomszédunknál, a gépkocsiból, sőt a buszból sem lehet kiszállni mellény nélkül.

Javuló tendencia

Magyarországon tavaly 638-an vesztették életüket közlekedési balesetekben, ami első hallásra soknak tűnik, de ez a szám néhány évvel ezelőtt  még 1500-2000 körül alakult, tehát az azóta bevezetett, a láthatóságot előtérbe helyező szabályok sokat javítottak a helyzeten.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.