Meglepően sokan vannak, akik – tudatosan vagy sem – nap mint nap volán mögé ülnek úgy, hogy nem látnak. Gondolták volna, hogy tíz- és tízezreknek nem megfelelő a látásuk ahhoz, hogy gépkocsit vezessenek? Egy közelmúltban végzett felmérésen a megvizsgált több mint 800, jogosítvánnyal rendelkező ember mintegy 5 százalékának nem volt megfelelő a kétszemes látása, azaz olyan korrekcióra lenne szüksége, amely nélkül nem rendelkezhetne vezetői engedéllyel. Ha országos szintre vetítenénk, ez 175 000 személyt jelentene – megdöbbentő adat. Bár a jogosítványt időről időre meg kell hosszabbítani, a köztes időben bőven kialakulhat rövidlátás, romolhat a szürkületi látásélesség. Nem véletlen, hogy különböző kampányokban próbálják felhívni a figyelmet az időközi szemvizsgálat fontosságára. A vezetői engedélyhez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsga egyébként 40 éves korig tíz, 60 éves korig öt, 70 éves korig három, e felett kettő évre szól. Az úgynevezett 2. alkalmassági csoportba tartozókra, azaz a hivatásos jogsival rendelkezőkre értelemszerűen rövidebb periódusok vonatkoznak.
A rossz látási viszonyokra rengeteg baleset vezethető vissza
Bár nincs arról külön statisztikai adat, hogy a balesetek hány százaléka következik be a nem megfelelő látás vagy láthatóság miatt, a baleseti helyszínelők szerint a kerékpárosok és gyalogosok elütésének meghatározó hányada tulajdonítható ennek a problémának. A baleset helye, ideje és egyéb körülményei igen gyakran azt támasztják alá, hogy a gépjárművezető későn észlelte az áldozatot, amit elsődlegesen láthatósági okokra lehet visszavezetni. Nem árt tudni, hogy egy gyalogos vagy egy biciklis kivilágítatlanul kevesebb mint 100 méterről válik láthatóvá a hosszúfényt használó autósok számára, akiknek emiatt csak minimális reakcióidejük marad. Viszont ha vesszük a fáradságot hogy lámpát, prizmát szereljünk biciklinkre, a fél kilométerre lévő gépkocsik vezetőjével is tudatjuk, hogy mi is az úton tartózkodunk.
A „Közlekedj okosan!” című diafilmből annak idején nemcsak azt tanulhattuk meg, hogy gyalogosként országúton a szembejövő gépjárműforgalom oldalán kell közlekedni, hanem azt is, hogy ilyenkor ajánlatos a zseblámpa használata. De ez persze az elmélet, a gyakorlatban ilyesmivel nemigen találkozni. És mivel a gyalogosoknak általában nem áll rendelkezésükre fényjelző berendezés, az egyetlen módszer a láthatóság növelésére a mellény, amely megsokszorozza az észlelési távolságot. A jelenlegi szabályok szerint a lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie. És éppúgy, mint nyugati szomszédunknál, a gépkocsiból, sőt a buszból sem lehet kiszállni mellény nélkül.
Javuló tendencia
Magyarországon tavaly 638-an vesztették életüket közlekedési balesetekben, ami első hallásra soknak tűnik, de ez a szám néhány évvel ezelőtt még 1500-2000 körül alakult, tehát az azóta bevezetett, a láthatóságot előtérbe helyező szabályok sokat javítottak a helyzeten.
