A Takla-Makán sivatag keleti részén elhelyezkedő Malan bázist, amelynek közelében helyi idő szerint 1964. október 16-án délután három órakor felrobbantották az első kínai atombombát, hatmillió jüanból (206 millió forint) alakítják át a „vörös turizmus” újabb állomásává. A projektet a helyi kormányzat felügyeli a pekingi Csinghua Egyetemmel karöltve. A felújítás kiterjed a kutatók által egykor használt laboratóriumokra és lakóhelyeikre, továbbá az ott lévő, 300 méter hosszú, légicsapások ellen védelmet nyújtó bunkeralagútra – tájékoztatott a terület közigazgatását ellátó mongol autonóm prefektúra illetékese.
Az eseményről szóló hírügynökségi beszámoló hangsúlyozza, hogy a 48 évvel ezelőtti atomrobbantásnak „nagy történelmi jelentősége volt” egy olyan korszakban, amikor Kínának „összetett” nemzetközi körülményekkel kellett számolnia. Megjegyzi: Kína sosem használt atombombát támadásra, és a kínai kormány 1996-tól felfüggesztette nukleárisfegyver-programját, vagyis elkötelezett a globális nukleáris leszerelés mellett.
Szovjet segítséggel lett Kínának atombombája
A kísérleti telep annak idején szovjet segítséggel épült, ahogyan a főváros közelében kialakított atomkutató központ is. Utóbbiban 1959 végén már több mint hatezren dolgoztak. Az uránkészletek feltárása és feldolgozása szintén szovjet segítséggel kezdődött meg. A két ország viszonya azonban az 1960-as években romlani kezdett, Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető leállította a támogatást, a védelmi technológiák átadását, és megkezdte szakértőinek kivonását.
Kína folytatta kutatásait, és végül sikerrel robbantotta fel első – 596-os kódnevű – atombombáját, s ezzel ötödikként feliratkozott az atomhatalmak sorába. Első hidrogénbombáját 1967-ben tesztelte.
