Évmilliókon át fennmaradt a fehérje

20 évvel ezelőtt a T. rex vékony csontmetszetét vizsgálva a mikroszkóp alatt vörösvérsejteket fedeztek fel, amelyeknek semmi "keresnivalójuk" sem volt ott.

BL
2012. 10. 24. 20:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mary Schweitzer paleontológus, az Észak-Karolinai Állami Egyetem professzora húsz évvel ezelőtt a Tyrannosaurus rex vékony csontmetszetét vizsgálva a mikroszkóp alatt vörösvérsejteket fedezett fel, amelyeknek semmi „keresnivalójuk” sem volt a 65 millió éves szövetben. Ez volt az első eset, amikor valakinek sikerült bebizonyítania, hogy egy biológiai anyag fennmaradhat évmilliókon keresztül és megőrizheti molekuláris szerkezetét – olvasható a Science 2.0 és a PhysOrg tudományos hírportálokon.

A felfedezést kételkedéssel fogadta a tudósközösség, ahogy 2005-ben Mary Schweitzer újabb bejelentését, amely szerint lágyszöveteket talált egy 67 millió éves T. rex-fosszíliában. A paleontológus később talált lágyszöveteket a kacsacsőrű dinoszauruszokhoz tartozó brachylophosaurus canadensis 80 millió éves fosszíliájában is. Mary Schweitzer kollégáival kémiai és molekuláris elemzés során utóbb bizonyította, hogy az izolált rostos anyag nem más, mint kollagén.

A professzor a továbbiakban bizonyította, hogy a sejtszerű struktúrák oszteociták, legújabb tanulmányában pedig Mary Schweitzer egy sor molekuláris módszerrel igazolta, hogy a tyrannosaurus rex és a brachylophosaurus canadensis csontmintáiban a dinoszauruszok proteinjei maradtak fenn. A kísérletek során a tudósok feloldották a csont szervetlen anyagait, „kiszabadítva” a fehérjemátrixokat, véredénykéket és oszteocitákat, majd a sejteken belüli fehérjéket kezdték el keresni, s azt, hogy hol helyezkednek el. A mintákat antitestekkel, olyan fehérjékkel „szennyezték”, amelyek specifikus proteinekhez tapadnak hozzá. A kísérlet során bebizonyosodott, hogy a sejtek szerkezeti elemei, beleértve egy olyan fehérjét (PHEX-protein), amely a ma élő madarak oszteocitáiban is megtalálható, reagálnak a specifikus antitestekre.

„Ennek a fehérjének az azonosítása azért fontos, mert bizonyítja, hogy a minta nem szennyeződött a vizsgálatok során. Másrészt a PHEX-fehérjére reagáló antigén csupán a madarak érett csontsejtjeit ismeri fel, de nem »tanúsít érdeklődést« más proteinek, vagy sejtek iránt. S mivel egyre szaporodnak a dinoszauruszok és a madarak rokonságát alátámasztó bizonyítékok, e fehérjék kimutatása is azt igazolja, hogy ezek a struktúrák dinoszauruszoktól származnak” – magyarázta Mary Schweitzer professzor.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.