A jelenséget speciális víz alatti felvételek elemzésével dokumentálták az Alfred Wegener Intézet (AWI) munkatársai. 2002-ben a kutatók a képek egy százalékán láttak szemetet, 2011-ben pedig már a képek két százalékán. „A Jeges-tenger és elsősorban mélytengeri területe hosszú ideje a Föld félreeső, szinte érintetlen régiójának számít. Ezért is különösen aggasztó ez a növekedés” – hangoztatták a szakértők.
A Grönland és a Sptizbergák között lévő AWI mélytengeri obszervatórium környékén talált szemét mennyisége hasonló a Lisszabon melletti mélytengeri árokban lévőhöz – mondta Melanie Bergmann, az AWI biológusa Bremerhavenben. A kutatók tanulmányukat a Marine Pollution Bulletin című szaklapban mutatják be.
Tengeri uborkákat kerestek, szemetet találtak
Bergmann 2100 fotót elemzett, amelyeket egy távirányítású kamerarendszer készített 2500 méteres mélységben, 1,5 méterre a tengerfenéktől. A felvételek segítségével eredetileg a mélytengeri állatok – tengeri uborkák, tengeri liliomok és garnélák faji sokszínűségének változásait akarták vizsgálni és dokumentálni.
A szemét eredetét a fotók segítségével nem lehet meghatározni. Bergmann meggyőződése szerint a jég visszavonulása fontos szerepet játszhat a folyamatban. Az északi-sarkvidék jégtakarója normális esetben egyfajta korlátként szolgál. Amióta a jég folyamatosan zsugorodik, erősen megnövekedett a hajóforgalom. A régióban a 2007 előtti időszakhoz képest háromszor több magánjacht és 36-szor több halászhajó jelenlétét regisztrálták.
A változás veszélyes lehet a mélytengeri élőlények életére. A műanyag hulladék megsértheti az állatokat, mérgező hatása lehet és megváltoztathatja a faji összetételt is. Bergmann és kollégái a jövőben kiterjesztik munkájukat és azt vizsgálják meg, milyen mértékben terhelik a tengert a műanyag mikrorészecskék. Ezek akkor keletkeznek, amikor UV-fény és a hullámok hatására a hulladék apró részeire hullik.
