1944 augusztusában Washington közelében, majd ’45 februárjában a jaltai konferencián fektették le az ENSZ alapjait. 1945 júniusában aláírták az alapító okiratot, majd ugyanebben az évben, október 24-én megkezdte működését az Egyesült Nemzetek Szervezete. Fő célként a világbéke és nemzetközi biztonság megtartását, az egyes államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén.
Megannyi alszervezete között a legismertebb az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a párizsi székhelyű UNESCO, ami az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, de ott a jelenleg nem túl népszerű IMF és az Egyetemes Postaegyesület (UPU) is.
Nemzetközi biztonság és hidegháború
Bár az alapító okmány szerint a nemzetközi közösség tagja lehet minden békeszerető nemzet, amely az alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja, az alapítás utáni tagfelvétel nem volt igazán zökkenőmentes. A fokozódó hidegháborús hangulat érezhető volt mindkét oldalon: amíg a Szovjetunió nem támogatta Olaszország, Finnország, Japán és Portugália tagfelvételi kérelmét, addig az USA Bulgária, Románia, Albánia és Magyarország tagfelvételére mondott nemet annak ellenére, hogy a második világháborút lezáró békeszerződésekben erre garanciát adott.
Csak tagságival
Ban Ki Mun, a sztratoszféraugrás és a Gangnam Style
A világsikert aratott Gangnam Style zenés videó dél-koreai énekesével és a hangsebességet szabadesésében elsőként túllépő Felix Baumgartnerrel találkozott az ENSZ főtitkára.
A főtitkár és az énekes kedden az ENSZ New York-i székházában beszélgetett egymással. Ban Ki Mun tréfálkozva kijelentette: féltékeny a dél-koreai rapperre, mert népszerűsége beárnyékolja az övét. „Kicsit féltékeny vagyok. Két napja még azt mondta valaki, én vagyok a leghíresebb dél-koreai. Most azonban le kell mondanom erről a címről. De nem bánom” – fogalmazott a nemzetközi világszervezet vezetője, aki még néhány mozdulatot is imitált az elhíresült klipből.
Ban Ki Mun korábban Felix Baumgartnert fogadta, és elismerően szólt az extrémsportoló veszélyes kísérletéről, amelynek során 39 kilométer magasból kiugorva szabadesésben lépte túl a hangsebességet és állított fel több további rekordot. Baumgartner a beszélgetés közben felajánlotta, hogy ejtőernyős leckéket ad a főtitkárnak.
A szovjet birodalom szétesése után Oroszország tagságát külön tagfelvételi eljárás nélkül ismerték el a Szovjetunió jogutódjaként, míg többi „maradék” szovjet utódállamot automatikusan vették fel a szervezetbe. Ezt a módszert más hasonló esetben nem alkalmazták, ékes példa erre a hajdani Jugoszlávia felbomlása, amikor is az ENSZ megtagadta a szerbek kérését, hogy tagfelvételi eljárás nélkül a Szerbiából és Montenegróból álló Kis-Jugoszlávia tagságát – orosz mintára – jogutódlás címén ismerjék el. Van olyan ország, amelyik nem nagyon igyekezett a szervezet soraiba lépni, Svájc csak 2002-ben lett tagja a közösségnek.
Botrányok és bukás
Az Olajat Élelmiszerért programot az ENSZ 1996-ban indította, hogy Irak – élelmiszerért, gyógyszerért, egyéb hasonló termékekért cserébe, amelyekre az embargó által sújtott Irak lakosságának nagy szüksége volt – értékesíteni tudja olajfeleslegét, ugyanakkor az így megszerzett javakat ne tudja fegyverkezésre használni. A vesztegetésekkel tarkított projekt keretén belül 65 milliárd dollár értékű olajért Irak 46 milliárd dollár értékű élelmiszer, gyógyszer és egyéb humanitárius terméket kapott.
Az ENSZ békefenntartóihoz köthető egyik legnagyobb nemzetközi botrányt kavart eset a srebrenicai mészárláshoz köthető. A Bosznia keleti részén fekvő várost – annak ellenére hogy azt az ENSZ előzőleg „biztonságos területté” nyilvánította –1995-ben foglalta el a boszniai szerb hadsereg. A szerb fegyveresek a katonakorú férfiakat – mintegy 8700 személyt – módszeresen lemészároltak. A helyszínen a 400 fős, állig felfegyverzett holland békefenntartó erők, mivel nem kaptak tűzparancsot, tétlenül nézték az újkori történelem egyik legnagyobb mészárlását. Az ügy folyományaként 2002 áprilisában egy válságértekezlet követően a teljes holland kormány lemondott.
Hruscsov cipője
Az ENSZ 15. közgyűlésén 1960. október 12-én Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió akkori pártfőtitkára tartott gyújtó hangulatú beszédet, aminek keretén belül erőteljesen kirohant a Fülöp szigeteket képviselő küldött ellen. A temperamentumáról ismert szovjet vezető beszéde közben – hogy nyomatékot adjon mondanivalójának – cipőjével verte az asztalt. A valóságban viszont nem maradt fenn olyan fotó vagy tévéfelvétel, ami ezt alátámasztaná. Mindezek ellenére a hidegháború kellős közepén mindkét oldal kihasználta a legendát: a nyugat, a szovjet vezetés „barbárságát” látta ezzel bizonyítottnak, míg a vörös oldalról a karakán, erős, határozott vezető imidzsét erősítette a a cipős sztorival. Utóbbi oldal még rá is tett egy lapáttal, Hruscsov ugyanis további „cipős sztorikkal” toldotta meg visszaemlékezéseit, de ahogyan a híres ENSZ-beli „cipőzésre”, úgy a többire konkrét sincs bizonyíték.
