Normális esetben a hibridizáció – amikor két alfaj egyedeinek párosodásából utód születik – a spermium minőségének gyengülésével, alacsonyabb ivarsejtszámmal jár a hím utódoknál. A nyugat-erópai Mus musculus domesticus és a kelet-euópai Mus musculus musculus közös utódainál azonban meglepő módon a normálisnál jóval nagyobb számú spermium termelődik.
Norvégiától Bulgáriáig
Stuart J. E. Baird evolúcióbiológus, a portugáliai portói egyetem kutatója csoportjával laboratóriumi körülmények között keresi a választ arra, hogy miként jön létre a változás. Eddigi eredményeikről a brit tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the Royal Society B-ben számoltak be.
A házi egér két alfaja megőrizte azt a képességét, hogy egymás között szaporodjon, ami az adatok szerint legalább 6 ezer éve meg is történik. Norvégiától Bulgáriáig húzódik az a mintegy 20 kilométer széles észak–déli sáv, amelyen belül a keveredés zajlik, ebben a zónában élnek a hibrid házi egerek. Az egérhibridizáció frontvonala Baird szerint a biológiai megfelelője egy atomütköztetőnek: két fajt egymásnak ereszt természetes körülmények között, és lehetővé teszi, hogy a tudósok megfigyeljék az eseményeket.
E zóna cseh–bajor régiójában a kutatók egyre több olyan hím nyugati egeret találtak, amelyek Y kromoszómája a keleti egértől jött. Más szóval, amikor a nyugat-európai házi egér keleti társával párosodott, akkor az utódok a keleti hím kromoszómáját vitték tovább.
A férfiak terméketlenségét is megérthetik
Baird csoportja 212 egeret fogott be, majd vizsgálta hímivarsejtjeik minőségét és mennyiségét, ezenkívül pedig genotípusukat is megállapította. Az elemzés megmutatta, hogy a nyugat-európai házi egerek közül azok, amelyek a hibridizáció során átvették a keleti egér Y kromoszómáját, jóval – átlagosan 6 millióval – nagyobb számú spermiummal rendelkeztek, mint bármelyik az eredeti két altípus közül.
A további genetikai elemzésektől és laboratóriumi vizsgálatoktól azt várják, hogy választ kaphatnak az emberi spermium minőségét meghatározó okokra is – idézte Bairdot a LiveScience című tudományos portál.
