Magyar kutatócsoport is részt vesz az uniós projektben

Magyar kutatócsoport is részese lesz az Emberi Agy Projekt (HBP/Human Brain Project) névre keresztelt kiemelt támogatású uniós programnak.

Az Európai Bizottság bejelentette a FET, azaz a jövőbeli és kialakuló technológiák (Future and Emerging Technologies) pályázatának nyerteseit: az Emberi Agy Projekt és a Grafén Projekt egyenként 1-1 milliárd eurós támogatásban részesül, hogy a résztvevők tíz éven át a világ tudományos élvonalában kutathassanak. A projektek teljes időtartamára kiterjedő tartós finanszírozást az EU 7. keretprogramja (2007–2013), valamint a 2014–2020 közötti időszakra szóló Horizon 2020 program biztosítja – hangsúlyozza az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Tudományos Akadémia által hétfőn kiadott közlemény.

Agykutatás: a tudomány legizgalmasabb területe

A HBP a világ legnagyobb kísérleti létesítményét kívánja létrehozni a modern tudomány egyik legizgalmasabb területének számító agykutatásban. A cél objektív módszerek kifejlesztése az idegrendszeri betegségek felismerésére, továbbá a kóros folyamatok hátterében meghúzódó mechanizmusok megértése és az új gyógymódok felfedezését célzó kutatások felgyorsítása. A projekt révén olyan neuroinformatikai, agyszimulációs és szuperszámítógépes rendszereket fejlesztenek ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a világ minden részéről összegyűjtött kutatási adatok felhasználásával összetett modelleket alkossanak, ezek működését pedig biológiai adatokkal vessék össze. A végső cél, hogy a kutatók kapcsolatot találjanak az agyműködésért felelős gének, molekulák és sejtek tulajdonságai, illetve az emberi gondolkodás és viselkedés között.

Az agy részletes megértésén keresztül a projekt részeként olyan „neurorobotikát” támogató rendszereket is létrehoznak, amelyek megoldhatják a jövő számítástechnológiája előtt álló kritikus problémákat, olyanokat, mint az energiahatékonyságban, a megbízhatóságban és az egyre komplexebb számítási rendszerek programozásában rejlő alapvető nehézségek.

A legvékonyabb anyag, ami vezeti az áramot

Magyarországról a projektben Freund Tamás akadémikus kutatócsoportja vesz részt az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetéből. A magyar neurobiológusok a legmodernebb anatómiai és élettani módszerek alkalmazásával nyert adatokkal járulnak hozzá az idegsejtek, hálózataik és az egyes agyterületek számítógépes modelljeinek létrehozásához, illetve a modellekből származó hipotézisek helytállóságának kísérletes értékelését végzik.

A későbbiekben más hazai laboratóriumoknak is lehetőségük lesz bekapcsolódni a programba.
A Grafén elnevezésű projekt célja az információs és kommunikációs technológiákban a szilíciumot felváltó, forradalmi jellegű, szénalapú anyag tulajdonságainak vizsgálata és hasznosítása. Ez a legvékonyabb anyag, sokkal jobban vezeti az áramot, mint a réz, ugyanakkor 100-300-szor erősebb az acélnál, és páratlan optikai tulajdonságokkal rendelkezik. A kiemelt projekt több mint száz kutatócsoportot tömörít 136 vizsgálatvezetővel, akik közül négyen Nobel-díjasok.