Kisbolygó mérte a végzetes csapást

A legújabb bizonyítékok alapján a két esemény időben olyan közel történt egymáshoz, hogy az ok-okozati összefüggés biztosra vehető.

A lehűlés is tizedelte a populációt

A Kaliforniai Egyetem professzora mindazonáltal figyelmeztetett arra, hogy az időbeli egybeesés még nem jelenti azt, hogy a K-T eseményt kizárólag a becsapódás idézte elő, noha kétségkívül az utolsó szög volt az őshüllők koporsójában. Ok lehetett az az erőteljes vulkanikus tevékenység is, amely a kréta időszak végén az indiai Dekkán-plató (Dekkán-trapp) területén zajlott 1,5 millió éven át. A plató az egyik legnagyobb vulkanikus terület a Földön: megszilárdult bazaltfolyamrétegekből tevődik össze, amelyek együtt több mint 2000 méter vastagon fednek le egy 500 000 négyzetkilométeres területet. Előidézhették a fajok eltűnését azok a hirtelen, gyors lejáratú lehűlési időszakok is, amelyek szétszabdalták a kréta kor alapvetően melegházhatású klimatikus viszonyait.

Az, hogy egy aszteroida tehető felelőssé a dinoszauruszok kipusztulásáért, először 1980-ben merült fel. A becsapódás helyszíneként a mexikói Yucatán-félszigeten felfedezett, csaknem kétszáz kilométer átmérőjű Chicxulub-krátert emlegetik. A mélyedést egy 12-15 kilométer nagyságú kisbolygó vájhatta ki, amely a hirosimai atomrobbanásnál milliárdszor nagyobb erővel ütközött a Földnek, teleszórva a légkört szilárd anyagokkal, amelyek aztán meteorüveg, kvarc és irídiumtartalmú por formájában visszahulltak a bolygóra.