A leggyakrabban használt nyugtató-szorongásoldó gyógyszerek kicsiny adagja a folyóvizekbe kerülve jelentősen megváltoztatja a halak magatartását: a félénk állatot merésszé, antiszociálissá és falánkká teszi – derítették ki svéd kutatók. A benzodiazepinek osztályába tartozó oxazepamról, a világszerte legszélesebb körben használt nyugtatók-szorongásoldók hatóanyagáról a szakemberek feltételezik, hogy vizes környezetben igen stabil. A szer oly módon fejti ki a hatását, hogy fokozza azoknak az idegsejteknek a jeleit, amelyek elfojtják az agy aktivitását, segítve a betegeket abban, hogy ellazuljanak.
A svéd Umea Egyetem szakemberei Tomas Brodin vezetésével az oxazepam hatásait kutatták természetes vizes környezetben: a Svédország legsűrűbben lakott részén áthaladó Fyris folyóban, Uppsalánál mérték a gyógyszer koncentrációját. Kimutatták, hogy a sügér (perca fluviatilis) hatszor nagyobb koncentrációban halmozza fel izmaiban a szert, mint amennyit a folyóvízben mértek – írták a Science című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányukban.
A szer hasonló mértékű koncentrációját mutatták ki a vizekben szerte a világon a lakott települések közelében – magyarázta Micael Johnson, az Umea Egyetem ökológusa, a tanulmány társszerzője. A szakemberek ezután akváriumba helyezett fiatal sügéreket kétféle koncentrációban tették ki oxazepam hatásának: a Fyris folyóban mért kétszeresét, valamint majdnem ezerszeresét adagolták nekik. Már az alacsonyabb szintű hatóanyag is drámaian megváltoztatta viselkedésüket.
A sügér félénk állat, és ragaszkodik az ismerős környezethez. A nyugtatóval kezelt hal azonban felbátorodott, elindult az ismeretlen környezet felfedezésére. Miközben a nem begyógyszerezett sügér saját fajtársaival „barátkozott”, a begyógyszerezett elfordult tőlük. Táplálkozása is megváltozott, falánkabban falta fel az akváriumban lévő planktonokat.
„A szorongásoldó-nyugtatószerekre úgy tekintünk, mint nyugtató, lazító hatásúakra, ám a halaknál ellenkező hatást vált ki” – mondta Johnson. A svéd szakemberek feltételezik, hogy a hatóanyag a halaknál a félelemérzetet csökkenti. Ha a szernek hasonló hatása van természetes körülmények között is, megváltoztathatja az ökoszisztémát. Ha például a fiatal sügér több algával táplálkozó planktont fal fel, az az alga elszaporodásához, virágzásához vezethet – magyarázta Johnsson. A szakember azonban felhívta a figyelmet arra, hogy egyelőre nem ismerik a szer hatásait természetes környezetben.
