Valentin-nap helyett: rejtélyes Szent Bálintok

Február 14-e Szent Bálint, a szerelmesek, a fiatal házasok, az epilepsziások és a hasfájósok védőszentjének a napja. Ki is volt Szent Bálint?

kn
2013. 02. 14. 7:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Február 14-e Szent Bálint, a szerelmesek, a fiatal házasok, az epilepsziások és a hasfájósok védőszentjének a napja. Ki is volt Szent Bálint? Bármily meglepő, valójában nem egy, hanem két azonos nevű, ugyanabban a században (3. század) élt vértanúról beszélünk. „Az egyik római pap volt, a másik a Rómához közeli Terni város püspöke. Feltehetőleg az előbbi, a 269. február 14-én kivégzett római pap lett a szerelmesek védőszentje, akinek szokása volt, hogy a római ifjú házaspárokat saját kertjéből szedett virágcsokorral örvendeztette meg” – olvasható az Uj.katolikus.hu oldalon.

Két Szent Bálint a 3. században

A Bálint (Valentin, Valentinus) nevű mártír szentről biztosat nem tudni, csak azt, hogy az ókori Rómában II. Claudius császár (268–270) által elrendelt keresztényüldözés idején fejezték le a Via Flaminián, Róma kapui előtt. A mártirológiában két ugyanebben az időszakban kivégzett Bálint nevű vértanú is szerepel, az egyik egy római pap, a másik Terni püspöke. A két legendában közös, hogy Bálint pogány előkelőséget térített meg családjával együtt, és amikor a császár ezt megtudta, Bálintot kivégeztette.

Bálint-napi szerelmi „lottó”

Az elterjedt legenda szerint az első Bálint-napi üzenetet maga a szent küldte: a fogságban visszaadta a börtönőr vak lányának látását, akinek kivégzése előtt levelet írt, ezzel az aláírással: „A Te Valentinod.” A közhiedelemmel ellentétben azonban egyik Valentinus sem hozható közelebbi kapcsolatba a Bálint-napi szokásokkal, az viszont valószínű, hogy megünneplésében szerepet játszhatott a pogány Lupercalia „keresztényesítése”. Bálintot 489-ben Gelasius pápa avatta szentté, ugyanakkor betiltotta a régi szerelmi „lottó” szokását, amelynek helyébe a „szentek lottója” lépett: a fiatalok immár szentek nevét húzhatták, és arra buzdították őket, hogy kövessék a példájukat.

Szerelmes levelek, üzenetek

Bálint a 14. századtól vált népszerű szentté Angliában. A romantikus szerelemmel kapcsolatban először Geoffrey Chaucer egy 1382-es verse említi. Az első újabb kori Valentin-napi üzenet szintén a börtönből kelt: a százéves háború során angol fogságba esett és a londoni Towerben raboskodó Charles orleans-i herceg küldte feleségének 1415-ben. Néhány évvel később V. Henrik király már költőt fogadott fel, hogy Bálint napján versbe szedett üzenetet írjon jegyesének, Valois Katalinnak. E napot Angliában 1446-tól széles körben megülték, a lányok szív alakú papírra vésték jövendőbelijük nevét, és a szíveket a kiválasztott kabátjára tűzték. Megjelentek a Valentin verseskötetek szerelmes szövegekkel, és a fiatalok „valentine”-okat, szerelmes levélkéket küldtek egymásnak. Ezek tekinthetők a mai Bálint-napi képeslapok őseinek, a szokás a 19. századra vált általánossá.

„Valentine's Day”

Szent Valentin – Szent Bálint – ünnepe már 496-tól szerepel a naptárban, de az Európában és Amerikában elterjedt „Valentine's Day” mai formája csak az 1990-es években kezdett meghonosodni Magyarországon, és vált egyre népszerűbbé a hagyományos karácsonyi és húsvéti ajándékozási láz mellett.

Életszeretet, pogány természetkultusz

A Bálint-nap több kultúrkörben gyökerezik, a pogány természetkultusz, a római életszeretet, a népszokások és a keresztény hit hagyományai egyaránt nyomot hagytak benne. A korai társadalmakban a termékenység ünnepe szorosan kötődött a természeti jelenségekhez: mivel a mérsékelt égövön február közepe a madarak párosodási időszakának kezdete, kialakult az a hiedelem, hogy e nap kedvez a házasságjóslatoknak és a szerelmi varázslatoknak. Az ókori Rómában február 15-én tartották a Lupercaliát, a Faunus istennek szentelt termékenységi, engesztelési és tisztulási ünnepet. Ezen az éjszakán a fiatal nők kerámiakorsóba rakták nevüket, a férfiak húztak közülük, az így kialakult párok az ünnepség idejére vagy egész életükre együtt maradtak.

Egymilliárd kártya indul útjára

Az érzelmek kimutatását rosszalló viktoriánus korban a szerelmesek az előre gyártott kártyákkal üzentek, az első ismert Bálint-napi üdvözlőkártya a British Múzeumban látható. Ipari méretekben először 1840-ben az Egyesült Államokban Esther Holland dobott piacra képeslapot, őt nevezik „a valentine-ok anyjának”. A Bálint-nap egyre több országban vált közkedvelt ünneppé, a szerelmesek védőszentjének ünnepén Amerikában a becslések szerint egymilliárd kártya indul útjára, ez a karácsony utáni második legnagyobb forgalmú időszak.

A pénz beszél

Ami azonban világszerte hasonló: az ünnep alkalmával a virágárusok és ajándéktárgy-kereskedők elszánt harcot vívnak a vevők pénztárcájáért, évente újabb és újabb, az ünnephez kapcsolható ötleteket találnak ki a felszított vásárlói igények kielégítéséért folytatott küzdelemben.

Ha már a vevők pénztárcájánál tartunk: a hazai szállodák, panziók is elképesztő kínálattal várják a Bálint-napot ünneplő párokat. Főként intim, összebújós alkalmakkal gondolnak azokra, akik az otthoni környezettől távol, kettesben ünneplik a szerelmesek napját, vagy még inkább napjait. Az MNO ezzel kapcsolatos összeállítását itt olvashatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.