Az emberen élősködő tetvek génjeinek tanulmányozásával képet lehet alkotni arról, hogy milyen nagyobb népmozgások zajlottak le az évezredek során – állítja egy új tanulmány. Az apró élősködők mintegy 25 millió éve a főemlősök állandó kísérői, utóbbiak jelentik fő táplálékforrásukat. Amikor a mai ember hordái elhagyták Afrikát, hogy benépesítsék a bolygót, a tetvek – afféle kéretlen útitársakként – velük tartottak.
A PLoS One című tudományos magazin e heti számában részletesen ismertetett vizsgálat keretében Marina Ascunce, a Floridai Természettörténeti Múzeum rovartudósa kollégái segítségével 75 tetű sejtmag-DNS-ét vette szemügyre. A rovarokat a világ tíz tájáról – Ázsia, Észak-Amerika, Közép-Amerika és Európa különböző vidékeiről – gyűjtötték össze, Nepálból és Kanadából ruhatetűket szereztek be.
Kiderült, hogy például a Hondurasban honos élősködő rendkívül hasonlít ázsiai rokonára, ami az entomológus álláspontja szerint azt jelentheti, hogy a közép-amerikai országban vizsgált tetű ősei az amerikai földrészen elsőként letelepedő emberekkel együtt érkezhettek. A New York-i paraziták ezzel szemben az európai fajtársakkal mutatnak szoros kapcsolatot, minden bizonnyal az európai gyarmatosítók hurcolták őket magukkal több hullámban. Az amerikai kutatók úgy vélik, hogy a tetvek további genetikai elemzése esetleg felfedheti azt is, hol és mikor keveredtek a mai ember csoportjai neandervölgyi társaikkal, illetve más ősembertípusokkal.
