Már egy 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés is jelentős olvadást idézne elő a szibériai permafrosztban, növelve az üvegházhatást. Szibériai barlangok ásványlerakódásaiból arra lehet következtetni, hogy a múltban a hőmérsékletnek a mainál alig nagyobb emelkedése olvadást idézett elő a szibériai permafrosztban, az állandóan fagyott talajban, ez pedig fokozta az üvegházhatást – közölte az Oxfordi Egyetem kutatócsoportja.
Szibéria egész évben fagyott talaja kétszer annyi szenet tartalmaz, mint a légkör. Ha megolvad a talaj, a szén metán és szén-dioxid formájában kerül a levegőbe. A permafroszt történetének elmúlt 450 ezer éve a szibériai barlangokban lévő szénlerakódások, függőcseppkövek segítségével rekonstruálható. Ezek a lerakódások csak a melegebb fázisokban növekednek.
Anton Vaks és kollégái egy észak-déli tengely mentén Kelet-Szibéria és a Góbi-sivatag között hat barlang függőcseppköveit elemezték – olvasható a Science Express című online tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányban. Eredményeik szerint egy 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés is jelentős olvadást okozhat, ami mellékhatásaként a Góbi-sivatag nedvessé és zölddé válhat. „Egy ilyen felmelegedés drasztikusan megváltoztathatja Közép-Ázsia éghajlatát és jelentős mennyiségű szén szabadulhat ki a légkörbe” – írják a kutatók.
