Csornay Boldizsár, a Nemzeti Örökségvédelmi Központ (NÖK) igazgatója Műemlékem.hu magazinnak elmondta, hogy a csaknem százhatvan centiméteres, vésett mintákkal díszített kő szántás közben került elő. A különös az, hogy a kövön megfigyelhető ábrázolásmóddal, illetve motívumkészlettel díszített tárgyakkal még nem találkoztak a kutatók a Kárpát-medencében. Az itt megjelenített motívumokra leginkább hasonlító vésetekre Nyugat-Európa atlanti-óceáni partvidékén virágzó úgynevezett megalitikus kultúra emlékei közt lehet találni.
Az eddigi laboreredmények biztatóak, azt mutatják, hogy valóban őskori a kevermesi megalit, ugyanakkor számos kérdésre keresik még a választ. Közülük is a legfontosabb, hogy a nyilvánvaló kapcsolat Kevermes és Gavrinis (a megalitikus kultúrák Stonehenge utáni második legfontosabb lelőhelye) között hogyan magyarázható az irdatlan földrajzi távolság ellenére.
A követ jelenleg a NÖK szakemberei vizsgálják: 3D-ben beszkennelték, illetve eszköznyomokat, esetleges pigmentmaradványokat keresnek rajta. A megtalálási helyet is bejárták, ám nem bukkantak a kőhöz tartozó más leletekre. Talán további műszeres vizsgálatokkal fel lehetne deríteni a kő eredeti környezetét.
A megalitot a későbbiekben vélhetően a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatják majd az érdeklődők, de az is felvetődött, hogy a NÖK saját látványraktárt hozna létre a különlegesebb leletei bemutatására, amelyben szintén helyet kaphatna.
