Százötven koponyát találtak

Ősi emberáldozatra utaló koponyát találtak régészek Mexikó középső részén, Xaltocan falu közelében.

kn
2013. 03. 16. 13:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A koponyákat gondosan sorokba fektették vagy kupacokba halmozták, zömmel úgy, hogy a felkelő nap felé nézzenek. Korukat 1250-1450 évesre teszik, tehát abból az időszakból származhatnak, amikor a közelben virágzó, titokzatos Teotihuacan városállam már régen hanyatlásnak indult, az aztékok viszont még nem érkeztek meg a térségbe, és birodalmukat is csak jóval később, 1325-ben teremtették meg.

Teotihuacan (a „hely, ahol az emberek istenekké válnak”) Mexikóvárostól 40 kilométernyire északkeletre terült el. Nevét a vidéket később megszálló aztékok adták abban a hiedelemben, hogy az istenek ott gyűltek össze, hogy megteremtsék az utolsó, ötödik világot. A város Kr. e. 100 és Kr. u. 750 között élte virágkorát, egykor kétszázezer lakosa is lehetett.

 

A koponyákat Christopher Morehart, a Georgia Állami Egyetem régésze fedezte fel egy kiszáradt tómederben, amelyet hosszú ideje földművelésre használtak. A csontokra egy kisebb, jelentéktelen szentélyben bukkant, amelynek maradványai szavai szerint éppen csak „kitüremkedtek a tájból, szinte még azt sem lehetett észrevenni, hogy az ember rajtuk áll”.

Félreeső helyen fedezték fel a koponyákat

Azt már korábban is tudták, hogy mind Teotihuacanban, mind az azték birodalomban bemutattak emberáldozatokat. Különösen az utóbbi vált híressé gyakorlatáról. De – miként Morehart felhívta rá a figyelmet – az összes eddig áldozati csontmaradványt nagyobb piramisokban vagy jelentősebb templomokban fedezték fel, nem pedig egy viszonylag elhagyatott, félreeső helyen.

Hasonlóképpen vélekedett Abigail Meza Penaloza, a Mexikói Nemzeti Egyetem antropológusa is. Ő rámutatott arra is, hogy a többi tömeges emberáldozatról pontos feljegyzések születettek, például templomok felavatásánál. A különbségek között említette még, hogy míg a korábbi feltárások fényében az áldozati rituálék céljára mindig azonos típusú embereket választottak ki, addig a Xaltocan közelében felfedezett koponyák különböző embercsoportoké lehettek: az áldozatok között akadtak például olyanok, akiknek a koponyáját még életükben szándékosan deformálták, másokét viszont nem.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.