Harmadszor sikerült a tudósoknak „tetten érniük”, miként változik át a „szellemrészecskének” is nevezett neutrínó egyik fajtája a másikba az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) és az olaszországi San Grasso Laboratórium által végzett OPERA-kísérlet keretében. Az eredmény magyarázatot adhat az úgynevezett napneutrínó problémára, arra a jelenségre, miszerint a detektorok kevesebb neutrínót érzékelnek, mint ez a Nap működési modelljéből várható lenne.
A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája. Elektromos töltése nincs, semleges, emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt. A csaknem zérótömegű részecskéknek három fajtája ismeretes: elektron-, müon- és tauneutrínó. Nevük onnan ered, hogy a standard modell szerint mindegyik kapcsolatba hozható egy másik, negatív töltéssel rendelkező leptonnal: az elektronnal, a müonnal és a taurészecskével. Neutrínók többféle forrásból is származhatnak, megkülönböztetnek mesterséges, például atomerőművekből eredő, továbbá földi, légköri és napneutrínókat.
A tudósok kevesebb napneutrínót mérnek, mint ez várható lenne, a hiányt a fizikusok a háromféle részecske egymásba történő átalakulásával (neutrínóoszcillációval) magyarázzák. Az elmélet szerint a neutrínók nem tűnnek el, mindössze a detektorok az egyik fajtát keresik, miközben a neutrínók más alakot öltenek.
A neutrínóoszcilláció elméletének bizonyítására indították 2001-ben az OPERA-kísérletet. A CERN és az olaszországi Gran Sasso Laboratórium közös projektje a müonneutrínók tauneutrínóvá történő átalakulását vizsgálja. A Genf mellől indított műonneutrínók 730 kilométeres utat tesznek meg a hegy gyomrában létesült olaszországi laboratóriumba, ahol egy 4000 tonnás detektor „pásztázza” a részecskéket. Tauneutrínók után kutatnak, hiszen a Genfben indított részecskenyaláb kizárólag müonneutrínókat tartalmazott.
Eddig két esetben, 2010-ben és 2012-ben sikerült tauneutrínókat megfigyelni, s a mostani eredmény igazolja a két korábbi mérés hitelességét. Antonio Ereditato, a Berni Egyetem fizikusa, az OPERA-kísérlet résztvevője szerint a tévedés valószínűsége egy a millióhoz. A tudósok reményei szerint e kísérlet révén többet megtudhatnak a tauneutrínók természetéről is, például sikerül meghatározni a tömegüket – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
