Konrad Adenauer német kancellár tudatos konfrontációs politikát folytatott Sztálin szovjet pártfőtitkár ellen, ennek alapja Nyugat-Németország gazdasági teljesítménye volt – mondta Hanns Jürgen Küsters német politológus, a Konrad Adenauer Alapítvány Politikai Archívumának főosztályvezetője Budapesten csütörtökön a Sztálin-világ – A kommunizmus ára című kétnapos nemzetközi konferencia második napján.
A Terror Háza Múzeum, a Kommunizmuskutató Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén a bonni Friedrich-Wilhelms Egyetem tanára rámutatott: Adenauer el akarta érni, hogy a szovjet pártvezér elálljon a hidegháborútól, de végül arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet a szovjet politikával kompromisszumot kötni.
Adenauer szerinte bízott a közép- és kelet-európai országokban, hogy hosszú ideig nem fogják eltűrni az elnyomást, illetve elviselni az alacsony életszínvonalat, ezt az elvárást pedig a lengyelországi, kelet-berlini és magyarországi megmozdulások igazolni látszottak. Abban azonban tévedett, hogy a kommunizmus nyolc-tíz év alatt megbukik.
Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke előadásában arról beszélt, hogy a sztálinista egyházüldözés minden felekezetet érintett, a mára pejoratív értelművé vált, a kollaboráció szinonimájaként használt békepapi mozgalom pedig végigkíséri a kommunizmus történetét.
Utalt arra, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után újraszervezték a békepapi mozgalmat, amelyben voltak „jóhiszemű reformerek, karrierbajnokok és a pártállam ügynökei”. Kiemelte: még hátravan a Rákosi-éra és a kádárizmus egyházpolitikájának értékelése, s „az érintetteknek is szembesülniük kellene mindezzel”. Mint mondta, „a múltfeltárás adós az ügynökkérdés teljes feltárásával”. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a békepapi mozgalom az egyházaknak feltehetően lényegesen nagyobb kárt okozott, mint számos titkos művelet, ugyanakkor vitatkozik azokkal a kijelentésekkel, amelyek szerint a békepapi mozgalom mentette volna meg a sztálinizmus idején az egyházakat.
Rámutatott, a békepapság egyik funkciója az egyházak megosztása volt, a magyarországi pártállam pedig a katolikus klérus megosztására is kísérletet tett. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kollaboráns református egyházvezetők Mindszenty József bíboros 1948-as letartóztatásakor azt hangoztatták, hogy a katolikus egyházi vezető nem az egyházüldözés következtében került börtönbe, hanem azért, mert „reakciós politikát" folytatott. Bogárdi Szabó István hozzátette: Mindszenty 1956-os kiszabadulása utáni első intézkedéseinek egyike volt, hogy a békepapi mozgalom tagjainak megbízatását visszavonta.
Tekintse meg a nyitónap képeit!
