A főemlősök rendjébe tartozó keskenyorrú majmok (Catarrhini) nagycsaládját azért nevezik óvilági majmoknak is, mert az Óvilágban, Afrika és Ázsia trópusi és szubtrópusi területein élnek. Európában egyetlen fajuk honos Gibraltárban. Az Újvilágban, azaz az amerikai kontinensen elterjedt majmoktól eltérően ezeknek az állatoknak nincs fogófarkuk.
A mai óvilági majmok az 5-25 millió évvel ezelőtti miocén korban fejlődtek ki, eredetük és faji elterjedésük vitatott, mivel nagyon ritka a 6-15 millió éves fosszíliák lelőhelye Afrikában. A nyugat-kenyai Tugen-hegyekben a szakemberek még 2006-ban találtak rá a két fogmaradványra, amelyekről kutatásaikat az amerikai tudományos akadémia szakfolyóiratának (PNAS) kedden megjelent számában ismertették. (A Viktória-tótól keletre fekvő hegyek térsége az emberi és állati evolúciófejlődés kutatásának fontos terepe, ahol már 1,5 millió éves elefánt-, illetve 1-2 millió éves homonida maradványokra is bukkantak paleontológusok.)
A két fog a cerkóffélék családjába tartozó korai karcsúmajomé (colobine) lehetett. Ezek az állatok 4,5 kilogramm súlyúak voltak, és a fogak formája azt jelzi, hogy modern rokonaikhoz képest kevésbé ettek faleveleket, inkább magokkal táplálkoztak. A kutatók szerint a leletek új fényt vetnek a keskenyorrú majmok fejlődésére: a nagycsaládjukhoz tartozó korai karcsúmajmok együtt élhettek más ősi főemlősökkel, amelyek csoportjai a majmokkal folytatott versengés hatására egy idő után kihalhattak – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
