A fa, ami kövületté dermedt az idő börtönében

A dinoszauruszok kora óta többé-kevésbé változatlan az amerikai tulipánfa genomja. A fa, ami kövületté dermedt az idő börtönében.

kn
2013. 04. 17. 14:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Valóságos molekuláris kövület az amerikai tulipánfa genomja: amerikai kutatók megállapították, hogy a növényfaj információt hordozó örökítőanyaga a dinoszauruszok kora óta többé-kevésbé változatlan.

Az Indianai és az Arkansas-i Egyetem tudósai a fa mitokondriális DNS-ét szekvenálták, és rájöttek, hogy az Egyesült Államokban honos növény mutációs rátája az egyik legelnyújtottabb az élő szervezetek között, ami azonban nem befolyásolja génjeinek a működését.

A BMC Biology című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerint a faféle örökítő információjában bekövetkezett jelentéktelen módosulások folyamata kétezerszer lassúbb, mint az emberében. A DNS-bázispárok sorrendjének a meghatározásánál a kutatók felfedeztek olyan géneket is, amelyekről azt hitték, hogy a virágos növények 200 millió évre visszanyúló evolúciója során mind egy szálig „elvesztek”. „Ebből kiindulva azt mondhatjuk, hogy a tulipánfa genomja kövületté dermedt az idő börtönében” – magyarázta Jeffrey Palmer, a tanulmány egyik szerzője.

A tulipánfa eredeti élőhelye Észak-Amerika keleti része. Terebélyesre növekedő, lombhullató fa, őshazájában magassága átlagosan húsz-harminc méter, de elérheti akár a hatvanat is; törzsének átmérője három méter is lehet. Egyesek szerint dinoszaurusznyom formájú, mások szerint lúdtalpra emlékeztető, folyton rezgő levelei ősszel sárga-aranysárga árnyalatokra színeződnek. A törzs külső része törtfehér, belső része halványzöld vékony sötét csíkozással. Tulipán alakú, zöldesfehér vagy sárgás színű virágainak torkában narancspiros a rajzolat.

A tanulmányt ismertető BBC News hírszolgálatnak nyilatkozó Ian Small, a Nyugat-ausztráliai Egyetem tudósa, aki személyesen nem vett részt a szekvenálásban, azt mondta, hogy az amerikai kutatók munkája „roppant fontos ablakot nyit a múltra”. Szavai szerint a roppant lassú mutációs rátának köszönhetően a „fosszilizált” genom segítségével feltárhatják, hogyan néztek ki és miként működtek a mitokondriumok, amikor a virágos növények kifejlődtek, majd elterjedtek a földön a dinoszauruszok korában. A mitokondrium a sejt erőműve, az energia előállításáért és elraktározásáért felelős szervecske. Az előállított energiát makromolekulák formájában tárolja a sejt számára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.