A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében elnyert 28,5 millió forintból megduplázták a terelőrendszer korábbi hosszát a Fertő menti út mindkét oldalán – mondta a Fertő-Hanság Nemzeti Park osztályvezetője az MTI-nek.
Pellinger Attila szerint ez a megoldás rákényszeríti a védett kétéltűeket, hogy ne a forgalmas úton vonuljanak a tóhoz, hanem az út alatt keresztben futó biztonságos békaalagutakat használják. A békák késő ősszel csapatokban indulnak telelőhelyükre, a Hidegség és Fertőboz közötti dombvidékre. Beássák magukat az erdei avarba és kora tavasszal onnan igyekeznek a párzás és a szaporodás helyére, a Fertő-tóhoz, amely a tél beálltáig élőhelyükül is szolgál.
Az erdő és a tó közötti térséget út szeli ketté, ennek forgalma jelent veszélyt számukra. Épségük megóvása érdekében átjárókat, békaalagutakat létesítettek az út alatt keresztben, az út menti árkokat pedig úgy alakították ki, hogy azok az alagutak felé tereljék az állatokat. A szokatlan időjárás nem csak a békákat, hanem a túzokokat is becsapja, a fészekrakás helyett téli csapatokba verődtek.
A zoológus úgy véli, hogy ha néhány nap alatt elolvad a hó és langyosodik az idő, akkor a vonulás gyorsan lezajlik, hiszen „a szaporodás nagy hajtóerő”. A Fertő-tó mentén az ismert fajok, a kecskebékák, a leveli- és a mocsári békák mellett a ritkább fajok képviselői, köztük a pettyes- és a tarajos gőték, valamint a barnavarangyok is megtalálhatók. Jelenleg 1150 méteren már valamennyien biztonságban közlekedhetnek. A továbbiakban szeretnék továbbépíteni a békamentő védelmi rendszert Hidegségtől a balfi leágazásig, majd Fertőrákos és Balf között pályázati forrásból.
