Nagy vita kísérte hatvan évvel ezelőtt a DNS szerkezetének megfejtését a Nobel-bizottságban, a felfedezőket ugyanis ugyanabban az évben két kategóriában is jelölték – derült ki a Nature című brit tudományos folyóirat cikkéből.
1962-ben Francis Crick, James Watson és Maurice Wilkins kapta megosztva az orvosi Nobel-díjat. 1953. április 25-én Crick és Watson írta le elsőként egy tanulmányban az élőlények genetikai tulajdonságát meghatározó DNS (dezoxiribonukleinsav) kettős spirálos szerkezetét. Felhasználták egyes kollégáik – mindenekelőtt Maurice Wilkins és Rosalind Franklin – tapasztalatait is, akik a röntgendiffrakciónak nevezett anyagvizsgálati módszerrel tanulmányoztak tisztított DNS-kristályokat.
Az 1962. évi Nobel-díj odaítélésének a folyamatát a New York-i Cold Spring Harbor Laboratórium két kutatója vizsgálta. Meglepődve tapasztalták, hogy a három orvosi Nobel-díjas tudóst a kémiai Nobel-díjra is javasolták. „Az a tény, hogy a kettős spirált két díjra is felterjesztették, nagy dilemmát jelenthetett a két bizottságnak” – írta Alexander Gann és Jan Witkowski. A két szerző szerint ezt bizonyítja az a levél, amelyet Jacques Monod francia genetikus (az 1965. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje) írt a kémiai Nobel-bizottságnak, és amelyben a három tudós kitüntetését javasolja.
Gann és Witkowski a párizsi Pasteur Intézet archívumában bukkant rá a levélre. A kémiai Nobel-díjat végül Max Perutz és John Kendrew kapta a globuláris fehérjék (hemoglobin és mioglobin) kutatásában elért eredményeiért. Gann és Witkowski szerint Francis Crick 1961. december 31-én kilencoldalas levelet írt Jacques Monod-nak, amelyben beszámolt a James Watsonnal közösen a DNS szerkezetével kapcsolatban folytatott kutatásáról. A levélben Crick elismeri Rosalind Franklin munkásságának a jelentőségét a DNS-szerkezet bizonyos sajátosságainak meghatározásában.
Rosalind Franklinről egyes feministák azt állítják, hogy a Nobel-díjjal kitüntetett három tudós nagyképűen viszonyult hozzá, és sosem ismerte el a felfedezései jelentőségét. Ő egyébként 1962-ben nem is kaphatott volna Nobel-díjat, mert 1952-ben elhunyt, és a kitüntetést posztumusz nem szokták odaítélni. Napjainkig Marie Curie az egyetlen, aki két különböző Nobel-díjat kapott néhány éven belül: 1903-ban férjével, Pierre Curie-vel és Henri Becquerellel megosztva kapta a fizikait, 1911-ben pedig a kémiait.
