Húszéves a „kétségbeesés műve”, az internet

Húsz évvel ezelőtt, 1993. április 30-án jelentette be a CERN, hogy a világháló (World Wide Web) mindenki számára szabadon hozzáférhető és ingyenes.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) két igazgatója, Walter Hoogland és Helmut Weber által szignált nyilatkozat mérföldkövet jelentett az internet használatának a lehetőségében, és forradalmasította az információcserét. Még ugyanebben az évben a webfelületen egy újabb, immár vizuális paradigmaváltás is lezajlott, a Mosaic böngésző létrehozásával a képek megjelenítése is lehetővé vált. Az ingyenes hozzáférés kutatóhálózatokon túli biztosításával, a netalkalmazási szoftverek létrehozásával lehetővé vált a világháló egyre gyorsuló elterjedése, mindennapjaink részévé vált, használjuk munkához, tanuláshoz, pihenéshez és szórakozáshoz egyaránt.

A web a világ legnagyobb részecskekutató központjában folyó kutatások máig legnagyobb jelentőségű melléktermékeként jött létre, Tim Berners-Lee eredetileg az adatok, hírek és dokumentációk CERN-kutatók közötti megosztására fejlesztette ki. Megalkotása a feltaláló szerint a kétségbeesés műve volt, mert nélküle a CERN-ben, Európa legnagyobb internetcsomópontjában igen nehéz volt dolgozni.

A webbel kapcsolatos technológiák többségét, mint az internetet, a hipertextet, a különféle betűtípusú szövegeket már létrehozták, neki csupán az volt a dolga, hogy egy absztrakt rendszerbe összerakja őket, hogy egy nagyobb, képzeletbeli dokumentációs rendszer lehetséges részei legyenek.

A web létrehozásához definiálta az alapfogalmakat (url, http, html), megírta az első böngésző- (webkliens) és webszerver-szoftvert. A www-rendszer három szabványra épül: egy egyedi címre, az url-re (uniform resource locator), amely megjelöli az adott lap elérhetőségét; az átviteli protokollra, a http-re (hyper text transfer protocol), amely meghatározza, milyen módon kommunikáljon egymással a böngésző és a kiszolgáló; illetve a hipertextet leíró standardra, a html-re (hyper text markup language), amely megmondja, hogy a böngésző hogyan jelenítse meg vagy dolgozza fel a szerverekről lekért adatokat.

A html a különböző internetes szervereken elérhető tartalmak felhasználóbarát megjelenítésére alkalmas nyelv. A netes környezet radikálisan új hatásmechanizmusának egyik fontos tulajdonsága is megjelenik benne: grammatikája és lexikai készlete folyamatosan fejlődik, így lesz képes az új, egyre bonyolultabb üzenetek közvetítésére.

A web feltalálója 1955. június 8-án született Londonban. Oxfordban tanult fizikát, szoftvermérnök lett. 1980-ban féléves szerződéssel a CERN-ben dolgozott, itt írta le először a hipertexten alapuló globális rendszer koncepcióját, amely a tudósok számára – legyenek bárhol a világon – lehetővé tenné az információmegosztást. Enquire néven megépítette a rendszer prototípusát is. 1984-ben Berners-Lee munkatársként tért vissza a CERN-be, ahol 1989 márciusában előterjesztést adott be főnökének, Mike Sendallnak az általa World Wide Webnek nevezett információkezelési rendszerről, amely a hipertext és az internet összeházasításával jön létre, és lehetővé teszi a globális információmegosztást. Mike Sendall a tanulmánytervre a „Vague, but exciting” (bizonytalan, de izgalmas) megjegyzést írta, és hagyta a kutatót, hogy az intézetben folytatott fő munkája mellett tovább dolgozzon a projektjén.

1990-ben a fejlesztéshez csatlakozott Robert Cailliau francia kutató is, akivel létrehozták az első webböngészőt és webszervert. A világ első weboldala 1991. augusztus 6-án, a http://info.cern.ch címen vált elérhetővé. Az oldal tartalmazta a világháló koncepciójával, a böngészők használatával és a webszerver létrehozásával kapcsolatos információkat.

Az első magyarországi előadást a webről Tim Berners-Lee egy magyar kutatóval tartotta a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság debreceni konferenciáján. 1992-ben webes próbaszolgáltatást indítottak a KFKI internetklub tagjai, ezt követte 1993 decemberében a BME-n www-szerver létrehozása Márai Tamás vezetésével.

1994-ben Berners-Lee a neves bostoni műszaki egyetemen, a Massachusetts Institute of Technologyn megalapította a W3 Consortiumot, amely egyebek mellett a html-szabványokat fejleszti és tartja karban. Berners-Lee azóta is igazgatja a céget. 2004-ben az angol királynőtől lovagi címet kapott, 2013 nyarán pedig átveheti az első alkalommal odaítélt Erzsébet Királynő-díjat, amelyet a technika és a műszaki tudományok területén évente osztanak ki. Sir Timothy John „Tim” Berners-Lee szerény ember. Találmányáért semmiféle jogdíjra nem tart igényt, s azt mondja: „jó helyen voltam jó időben”.