Ha elméletüket a további elemzések alátámasztják, akkor a maradványok az első megtalált közös utódéi lehetnek, és közvetlen bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a Homo sapiens és a Homo neanderthalensis keveredett egymással. Korábbi genetikai elemzések szerint az európai és ázsiai ősökkel bíró emberek DNS-állományának 1-4 százaléka származhat a Neander-völgyi embertől.
Az észak-olaszországi Monti Lessini térségében talált emberi állkapocscsontról Silvana Condemi antropológus és kutatótársai tették közzé tanulmányukat az amerikai tudományos akadémia PLoS ONE folyóiratában.
Az alsó állkapocs morfológiája arra utal, hogy ez az ember egyfajta közbenső lehet a klasszikus Neander-völgyi és a modern ember között. Előbbire a csapott alsó állkapocs volt a jellemző, és nincs tokája, míg az utóbbinak kiálló alsó állkapcsa volt jól kifejlődött nyakkal – magyarázta Condemni a Discovery News hírportálnak.
Condemi – aki kutatási igazgató az Ai-Marseille Egyetemen – és kollégái DNS-elemzésnek vetették alá a csontmaradványt, és 3D-s felvételeken illusztrálták, majd összevetették eredményeiket a Homo sapiens vonásaival.
A genetikai elemzés kimutatta, hogy az egyén – anyai – mitokondriális örökítőanyaga Neander-völgyi emberé. Ezért a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy egy Neander-völgyi nőről van szó, aki Homo sapiens férfival közösült.
A modern ember mintegy negyvenezer évvel ezelőtt érkezett Afrikából az európai kontinensre, ahol már régóta élt a Neander-völgyi ember. A Homo sapiens és a Homo neanderthalensis mintegy 10-12 ezer évig élt egymás mellett, majd a Neander-völgyi ember kihalt.
Korábban talált leletek azt jelzik, hogy a modern ember mintegy 45 ezer évvel ezelőtt már élt a dél-olaszországi barlangokban – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
