A legmagasabb hangokat is hallja a nagy viaszmoly

A legmagasabb hangokat is meghallja a nagy viaszmoly (Galleria mellonella): hallószerve 300 kilohertzes frekvenciájú hangokat is érzékeli.

kn
2013. 05. 12. 10:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legmagasabb hangokat is meghallja a nagy viaszmoly (Galleria mellonella): hallószerve 300 kilohertzes frekvenciájú hangokat is érzékel. Az állatvilágban ez az eddig mért legmagasabb frekvencia brit kutatók szerint, akik tanulmányukat a brit tudományos akadémia Biology Letters című szaklapjában mutatták be. Összehasonlításképpen: az ember hallóképessége 18-20 kilohertz közelében maximalizálódik.

A nagy viaszmoly hallóképessége meghaladja az eddigi rekordtartóét, az amerikai gyapjaslepkéét is: annak duplája – közölte Hannah Moir, a glasgow-i Strathclyde Egyetem munkatársa. A legmagasabb ismert hang viszont, amelyet a molylepkékre vadászó denevérek kiadnak, csak 212 kilohertzesek. Az evolúció fegyverkezési versenyében, amely az ultrahanggal vadászó denevérek és áldozataik, a molylepkék között folyik, láthatóan a nagy viaszmoly nyer – jelentős lépéselőnnyel.

Az evolúció elvei alapján ennek okát nehéz megérteni. Moir és kollégái szerint a magas hangok felismerésének szélsőséges képessége inkább egy „melléktermék”. Feltehetőleg a molylepkék hallómembránjának keménységéből adódik, ami azért szükséges, hogy az állatok külön tudják választani az egymást gyorsan követő jeleket. A viaszmolyok hallószerve egyszerű felépítésű: egy rezgő membránból és négy hallósejtből áll.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.