Hatalmas vulkánkitörést jósol a tudós

Vulkánkitörést jósol Indonéziában és Új-Zélandon egy osztrák orvos. A kitörés kisebb jégkorszakot is okozhat.

kn
2013. 05. 31. 18:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy óriási vulkánkitörés bármikor okozhat egy kisebb jégkorszakot egy osztrák tudós szerint. A robbanással a légkörbe jutó hamu és gázok miatt alig érné napsütés a földfelszínt, amelynek klímája így évtizedekre lehűlhet.

Ha egy hegyóriás hatalmas kitörést produkál, hideg idő köszönthet a Földre, ami több évtizedre elfeledtetheti a globális felmelegedést – magyarázta Wolfgang Vetters, a Salzburgi Egyetem Geológiai és Paleontológiai Intézetének geológusa a bécsi Természettudományi Múzeumban tartott előadásán. Az említett forgatókönyv szerinte bármikor valóra válhat.

„A kitörést előre jelző földmozgások egyre gyakoribbak: ilyenek voltak az Indiai-óceán félelmetes cunamikat kiváltó rengései 2004-ben, valamint a 2011-es új-zélandi földrengés. „A talaj azóta sem nyugodott meg sem Indonéziában, sem Új-Zélandon” – figyelmeztetett Vetters, aki szerint számolni kell azzal, hogy a két térségben idővel komolyabb vulkánkitörés következik be.

A korábban véltekkel szemben mégsem várható az éghajlat szélsőséges felmelegedése 50-100 éven belül, mivel lassult a 21. század eddig eltelt éveiben a hőmérséklet-emelkedés üteme – erre a következtetésre jutott egy nemzetközi kutatócsoport.

 

Nem az ipari környezetszennyezés, hanem a vulkánkitörések eredményeként légkörbe kerülő kén-dioxid lassítja le a Föld felmelegedését – derül ki egy friss felmérésből. A tudósok választ kaptak arra, hogy miért nem melegedett a szakértői előrejelzéseknek megfelelően a Föld légköre 2000 és 2010 között.

 

Megtízszereződhet az olyan pusztító atlanti-óceáni szélviharok száma ebben az évszázadban, mint amilyen az Egyesült Államok mexikói-öbölbeli partvidékét valósággal letaroló Katrina hurrikán volt.

Egy megakitörés gigantikus mennyiségű, több mint 100 köbkilométer hamut, vízgőzt és más gázokat bocsátana a légtérbe, ahol a felső légréteg szelei az eget beszennyezve nyolc hét leforgása alatt az egész földön szétterítenék az anyagot. Így kevesebb napsütés érné a felszínt, a hőmérséklet pedig csökkenne.

Az éghajlat néhány évtizeden át hűvösebb lenne, és alig maradna valami az üvegházhatásból – véli a geológus. Szerinte abban ugyanakkor felesleges reménykedni, hogy a vulkánok kezünkbe adják a klímaváltozás irányítását: „a kitörést követő kis jégkorszakban többet kell fűtenünk, ezzel megnő a szén-dioxid-kibocsátás is, hosszú távon a helyzet így csak romolhat.” Úgy gondolja, az éghajlat melegedését és az üvegházhatást csak energiatakarékossággal és az ipari szén-dioxid-kibocsátás mérséklésével lehet csökkenteni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.