A Pécsi Tudományegyetemen rendezett Sikeres küzdelem a stroke ellen című konferencia fontosságát jelzi, hogy a stroke, vagyis az agyi érkatasztrófa a harmadik leggyakoribb halálok hazánkban. Magyarország esetében pedig súlyponti kérdés, hogy jelenleg hogyan szerveződik a kórállapot kezelése, és ennek milyen pénzügyi háttere van. Hazánkban Budapesten, Pécsett, Debrecenben és Szegeden is világszínvonalon működik az ellátás, ugyanakkor kevés a szakember. A betegellátás működését ezen a területen ma nagyon megnehezíti az úgynevezett teljesítményvolumen-korlátozás (tvk) alkalmazása. Hiába volna képes ugyanis a beteg kezelésére az adott központ, a rendelkezésre álló országos egészségbiztosítási (OEP) finanszírozás ezt nem teszi lehetővé.
De mi is történik stroke esetén? Stroke alatt az agyban jelentkező vérellátási zavart értjük, ami az idegrendszer működésének súlyos felborulását eredményezi, aminek különböző formái lehetnek. A túlélő betegek kétharmadánál is maradandó egészségkárosodást okoz, amely súlyosan rontja az életminőséget. A stroke következményeinek gazdasági hatása felmérhetetlen, mind a család, mind a társadalom számára. Az agyi érkatasztrófa által okozott egészségügyi és pénzügyi teher pedig messze meghaladja a szív-, vagy a rákbetegség következményeit.
A stroke-nak két formája van: az agyinfarktus és az agyvérzés. Az agyvérzést különböző érfejlődési rendellenességek okozzák az agyban: ilyen az orvoslásban aneurizmának nevezett zsákszerű értágulat, míg a másik az angióma, vagyis az érgomolyag. Magyarországon 200 ezer embert érinthet az aneurizma kórállapota, az értágulatok pedig időzített bombaként kezelendőek, hiszen megrepedhetnek, és életet veszélyeztető vérzést okozhatnak. Mindkettő probléma kezelésére forradalmi módszereket dolgoztak ki magyar szakemberek.
Szikora István, az Országos Idegtudományi Intézet professzora munkatársaival számítógépes szimulációk segítségével térképezte fel, hogy a véráramlás hogyan befolyásolja az érfal szerkezeti átalakulását, így képesek voltak az aneurizma képződését tetten érni. Hudák István professzor, a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájának munkatársa pedig előadásában az angiómák kezelésére kidolgozott forradalmi módszert mutatta be. Ennek lényege, hogy az artériákon és a vénákon át végzi az érgomolyag eltömítését, miután pontos méréseket végzett az agyi nyomásviszonyokról.
Mint azt Csiba László, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának professzora előadásában elmondta: a köznyelvben szélütésnek nevezett zavarral kapcsolatban évente 118 ezer embert kezelnek Magyarországon, és évi 45 ezer új beteg jelentkezik. Az Európai Unió is kiemelten foglalkozik a stroke-kal kapcsolatos problémakörrel. Hazánk a 2010-es adatok szerint a 35–70 év közötti korosztályban a harmadik helyet foglalja el a probléma gyakoriságát illetően. Minden negyedik beteg 60 év alatti, így az sem kijelenthető, hogy ez az életkor előrehaladtával jelentkező probléma.
Csiba László felhívta a figyelmet arra is, hogy a stroke iszonyatos ápolási költséggel jár, háromszor annyiba kerül, mint a szívinfarktusé, és az emberi kapcsolatok vonatkozásában is tragédiát jelenthet: az idősebbek között mindössze a betegek tíz százaléka szerzi vissza ugyanazt az életminőséget, mint a stroke jelentkezése előtt.
A stroke-nál óriási problémát jelent, hogy sokszor nem kezdődik el időben a kezelés, sok esetben ennek oka, hogy nem fáj, nincsenek annyira komoly tünetei. A sikeres orvosláshoz nagyon fontos a kórállapot helyes felismerése, és hogy ezt követően hogyan tud együttműködni a mentőszolgálat és a fogadó kórház, illetve hogy az intézményben megfelelő módon zajlik-e a beteg ellátásának szervezése.
Csiba professzor szerint Debrecen ebből a szempontból egy nagyon pozitív példa, hiszen a mentőszolgálattal állandó kapcsolatban vannak, a kórházban mindig tartózkodik bent egy ügyeletes neurológus, aki akár videotelefon segítségével is tud kommunikálni a mentőkkel, hogy kiderüljön, hogy a beteget az idegsebészetre kell-e szállítani. A szakember ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az ő intézményükben is fokozott erőfeszítéseket igényel, hogy ezt a szintű ellátást biztosítani tudják.
Mint azt Csiba professzor lapunknak hangsúlyozta: a stroke hatékony kezeléséhez összehangolt munkára van szükség, tisztességes idegsebészeti háttér kell, hiszen komplex kezelés indokolt. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, nemzeti stroke adatbázist kell létrehozni, és fel kell lazítani a teljesítmény volumen korlát rendszerét, mert ez komoly akadályt jelent a hatékony betegellátás számára.
Ahhoz, hogy a stroke bármely formájában érintettek túlélési esélyét és életminőségét növelni lehessen, stratégiai szerepe van a teljesítmény volumen korlátozás rendszerének – erősítette meg lapunknak Komoly Sámuel, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának vezetője. A szakma egyöntetű véleménye az, hogy az érfejlődési rendellenességek ellátását ki kellene venni a tvk alól. További cél, hogy itthon tartsák a magyar szakembereket: a hazai innováció eredményeit nálunk kell felhasználni, sőt lehetőséget kell teremteni, hogy külföldi betegek számára is elérhető legyen a magyarországi kezelés.
