Az ez alkalomból rendezett csütörtöki ünnepségen György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes elmondta: már a századfordulón évente több százezer vendége volt a létesítménynek, s mindig jól megfért egymás mellett a népfürdő és a kastélyszerű épület. Mint mondta, a százéves fürdő ma is az egyik leginkább közkedvelt fővárosi hely, ahol eredményes egészségügyi ellátás is folyik.
A főpolgármester-helyettes szavai szerint ma átgondolt terv alapján működtetik a budapesti fürdőket, s reálisnak látszik az a terv, hogy 2014 és 2020 között uniós forrásból legkevesebb 15 milliárd forintot fordítsanak a fürdő korszerűsítésére.
Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. vezérigazgatója az elmúlt időszakban megjelent nemzetközi elismerő szavakat emelte ki, s jelezte: a BGYH évi másfél milliós vendégkörének csaknem fele a Széchenyi fürdőt látogatja.
A Széchenyi fürdő létét a hazai mélyfúrások úttörőjének, Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti, aki a városligeti hőforrások után kutatva a mai Hősök terén talált kénes forrást, 970 méter mélyre lefúrva. A forrás fölé először artézi kutat telepítettek, majd 1881-ben vizét a (ma már szigetként nem létező) Nádor-szigetre vezették, a kő és márvány kádfürdős Artézi fürdőbe.
Mivel ez az évtized végére már szűknek bizonyult, a városatyák új fürdő felépítéséről határoztak, a tervezéssel Czigler Győző műegyetemi tanárt bízták meg. Czigler többször átdolgozott terveit az 1896-os millenniumi kiállításon mutatta be, de az építkezés 1909. május 7-i megkezdését már nem érte meg. A munkálatokat kollégái, Dvorák Ede és Gerster Kálmán irányították Schmitterer Jenő művezető építész közreműködésével. A 3 millió 900 ezer aranykorona költségű Széchenyi Gyógyfürdő ünnepélyes átadására 1913. június 16-án került sor. Az épületben kialakított 51 magánfürdőt, a közel 200 fős férfi és női gőzfürdőt, valamint a 170 fős férfi és női népfürdőt a napi 1200 köbméter hozamú, 73,8 Celsius-fokos hőforrás látta el vízzel. A magánfürdők közül 15-öt szalonszerűen, a többit egyszerűbben rendezték be, a kényelmet tükrös asztalka és heverő szolgálta. A gőzfürdőben előmedencék, izzasztók, langyos medencék és szárítószobák, a gyógyfürdőben gyógymasszázshoz, villanyozáshoz és gyógytornához kialakított helyiségek várták a vendégeket.
A neoreneszánsz stílusú épület műszaki és építészeti megoldásaiban egyaránt igényes volt. Kupolacsarnokának boltozatát Vajda Zsigmond tervei alapján Róth Miksa üvegművész készítette, a szobordíszek Maróti Géza, Róna József, Telcs Ede, Vastagh György, Bezerédy Gyula, Istók János és Markup Gyula keze munkáját dicsérik.
A jól prosperáló Széchenyi fürdő kisebb-nagyobb veszteségekkel (kupolájának vörösréz borításából hadianyag lett) átvészelte az első világháborút, de újbóli fellendítéséhez a fürdőzési szokások változását, a strandolás elterjedését figyelembe vevő bővítés szükségeltetett.
A székesfőváros 1926-ban nyári uszoda megépítésére és a népfürdők bővítésére írta ki a pályázatot, amelyen ifj. Francsek Imre tervei bizonyultak a legjobbnak. A rekordgyorsasággal kivitelezett új épületszárnyat 1927. augusztus 19-én avatták fel. Az Állatkerti út felőli oldalon új főépület épült fel pénztárakkal, büfével, sörözővel, cukrászdával és egyéb kiszolgálóegységekkel, valamint egy 50×18 méteres úszómedence két végén félkör alakú strandmedencével, mellette egy 2800 négyzetméteres homokos strandrésszel. A népfürdő is kibővült és megszépült. Az új épületszárnyat Beck Ö. Fülöp, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc és Margó Ede szobrászművészek alkotásaival díszítették.
A medencék vízellátását 1938 óta a Pávai-Vajna Ferenc geológus irányításával fúrt Szent István-forrás biztosítja, az 1250 méter mély kút Európa legmelegebb hévízforrása, amely naponta hatezer köbméter 77 Celsius-fokos vizet ad. A bőséges vízhozam szökőkút és a Szent István ivócsarnok létesítését is lehetővé tette, sőt az állatkert vízilovai is ebben – a Nílus vizéhez hasonló vegyi összetételű – vízben mártózhatnak meg nap mint nap. A hévíz tartalmaz nátriumot, gazdag kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos anyagokban, amelyeknek fluorid- és metabórsav-tartalma is jelentős. A forrásvíz belsőleg a gyomor, a bél és a vese gyulladásos, hurutos megbetegedéseinek kezelésére, epeproblémákra, a csontrendszer mésztartalmának pótlására, külsőleg a különböző mozgásszervi bántalmak, az ízületi betegségek és a gyulladások kezelésére van jótékony hatással.
A kút épségben átvészelte a második világháborút és az 1956-os forradalmat, de a fürdő épülete súlyos károkat szenvedett. A kor igényeit kielégítő fejlesztések során 1963-ban a strandfürdőt téliesítették, 1964-ben ideiglenes, 1985-ben egész évben működő szaunát helyeztek üzembe, 1981-ben a férfi népfürdő helyén társas, fürdőruhás gyógyfürdőt, 1982-ben a női néposztály helyén komplex fizikoterápiás nappali kórházat alakítottak ki.
Az elodázhatatlanná vált felújítás 1997-ben, a Francsek-szárny (a strand oldal) rekonstrukciójával kezdődött, ekkor már élménymedencét is kialakítottak, a munkák 2003-ban a Czigler-szárny (a társas-termál oldal) és az ivókút rendbetételével folytatódtak. Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, a pestiek által csak Szecskának becézett Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda teljes pompájában adhat otthont a fennállásának centenáriumára meghirdetett rendezvényeknek.
