Az ír bevándorlóktól származó Henry Ford 1863-ban született. Kitűnő műszaki érzéke korán megmutatkozott, az órától a gőzgépig mindent megjavított, de legjobban a járművek érdekelték. A fiatalember 1891-ben mérnökként helyezkedett el a detroiti Edison Electric Companynél, 1893-tól már főmérnökként dolgozott. Eleget keresett ahhoz, hogy megalkossa első saját fejlesztésű járművét, amelyet egy kéthengeres, négy lóerős, etanolhajtású motor működtetett.
A Quadricycle bemutatója után öt évvel, 1901. november 3-án megalapította az első, saját nevén futó cégét, a Henry Ford Companyt, ahonnan 1902. augusztus 22-én a részvényesekkel való vitája miatt kilépett, magával vitte a névjogot, egy versenyautó terveit és 900 dollárt. (Az otthagyott cég Cadillac autógyárként működött tovább.)
Második, ma is prosperáló vállalatát, a Ford Motor Companyt 1903. június 16-án hozta létre, a 28 ezer dollár alaptőkét 12 befektető (elsősorban a később önállósuló Dodge fivérek) adták össze. A cégalapításhoz jó hírverésnek bizonyult az akkori gyorsasági bajnok, Alexander Winton és a Ford által tervezett új versenyautót, a Ford 999-est kormányozó Barney Oldfield közötti autóverseny, amely az utóbbi győzelmével ért véget.
A detroiti Mack Avenue-n lévő üzemben az első években csak napi néhány autót gyártottak, az A-modellt 2-3 fős szerelőcsapatok rakták össze a többségében beszállítóktól érkező alkatrészekből. Ford azonban a luxusautó-gyártást támogató részvényesekkel szemben olcsó és megbízható autóról álmodott, amit bárki megvehet, és széles tömegek közlekedési eszközévé válhat.
A népautó terveinek elkészítésével az 1905-ben a céghez csatlakozó magyar Galamb Józsefet bízta meg, így született meg az autózást forradalmasító T-modell, amelynek első eladásra szánt darabja 1908. október 1-jén gördült le a gyártósorról. Az egyszerűen kezelhető, megbízható és kedvező árú Tin Lizzie-t (Bádog Böske) húsz évig gyártották, 1918-ban az összes amerikai autó fele T-modell volt. Az 1927-ig gyártott kocsiból 15 és fél milliót adtak el, nemrég még az Évszázad autójának is megválasztották.
A T-modell volt az első autó, aminek tömeggyártása mozgó futószalagon, tipizált, csereszabatos alkatrészekkel készült, ára a kezdeti 850 dollárról 1927-re 260 dollárra csökkent. A látványos olcsóbbodás olyan munkaszervezési és technikai újításoknak volt köszönhető, mint az 1908-ban Ford által elsőként bevezetett futószalag (a szalagszerű munkaszervezést állítólag egy vágóhídon leste el). A haszonból a munkásoknak is jutott, fizetésük az első évtized alatt megkétszereződött, 1914-ben a kezdeti 2,34 dollár helyett már 5 dollár volt naponta (ez ma 110 dollárnak felel meg), munkaidejük 9 óráról 8 órára csökkent. Ford azért a biztonság kedvéért alkalmazottjait megfigyeltette, a szakszervezeteket vállalatától erőszakkal is távol tartotta.
Henry Ford 1919-ben cége összes részvényét megszerezte, s egyetlen fiát, Edsel Fordot tette meg a családi vállalkozás elnökévé, de a háttérből továbbra is ő irányított. Fia 1943-as halála után két évre visszavette a vezetést, majd 1945-ben unokája, II. Henry Ford lett az elnök. Az alapító 1947-ben, 83 évesen halt meg. Az utódok kevésbé boldogultak az egyre erősödő konkurenciával, a családnak 1979-ben le kellett mondania a vállalat vezetéséről. Ezt csak 22 év után sikerült visszaszerezniük, amikor a dédunoka, a vállalatot ma is vezető Bill Ford kisebbségi tulajdonosként ugyan, de visszakerült az elnöki székbe.
A fennállása óta jobb és rosszabb napokat is megélt Ford Motor Company napjainkban Ford márkanévvel személyautókat, illetve személy- és áruszállító járműveket gyárt, Lincoln márkanévvel luxusautókat árusít. Kisebbségi tulajdona van a japán Mazda és az angol Aston Martin cégekben. A Ford a 2010-es autóeladások tekintetében a második legnagyobb amerikai autógyártó, míg a világrangsorban az ötödik, 2011-ben a világon 164 ezer embert foglalkoztatott.
