A tavalyi vakáció idején a Tisza-tó vidékét, idén pedig a Velencei-tavat választottuk nyári körképünk úti céljául. Sorozatunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a turisták számára milyen szolgáltatásokat kínál a Velencei-tó. Az egyik legizgalmasabbnak az Agárdról induló kenutúra tűnt. Simon Györggyel, a Velencei-tavi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjével, s feleségével csaptunk a hullámok közé.
A Velencei-tó délnyugati része összefüggő, nagy nádasainak gazdag, szinte páratlan fészkelőmadár-faunája már Herman Ottó idejében is híres volt. Számos hazai és külföldi szakember látogatott el azzal a céllal a Velencei-tóhoz, hogy a nagy kócsag, a kanalasgém és más madárfajok életét és szokásait tanulmányozza. A Madártani Intézet javaslataira a terület 1958 óta védett rezervátum. A gémfélék közül a nagy kócsag, az íbiszfélék közül a kanalasgém rendszeresen fészkel az öreg nádasokban, telepeik Európa-szerte ismertek.
A tó nagy tisztásainak jellegzetes lakója a búbosvöcsök, a sekélyvizeknek a kis vöcsök. Rendszeresen költ a nyári lúd, októbertől a vetési ludak népes csapatai éjszakáznak a tavon. A Duna–Ipoly Nemzeti Park közlése szerint ragadozó madarakban szegényebb a tóvidék. A nádasokban barna rétihéja költ, ősztől tavaszig gyakori a kékes rétihéja. A nádasban, különösen a parti sávban és a nádszegélyeken gyakoriak a nádi énekesek.
A védett területen ma is fellelhetők az eredeti lápi vegetáció maradványai: az úszólápok. Egy ilyen kenutúra alkalmával a gyerekek fantáziáját gyakran felkelti a tó húsevő növénye, a sárgán virágzó rence is. A lápi növényzet különlegességét bizonyítja az Európa-szerte ritka hagymaburok nevű lápi orchideafaj jelenléte. Simon György elmondta, ez a különleges növény többnyire a Baltikumban található meg, ezért is számított nagy szenzációnak a felfedezése.
Kenutúránk vezetője bizakodó, s hisz abban, hogy mielőbb fellendül a turizmus a térségben. Simon György szerint igazi kincskereső expedíciók várnak azokra, akik a velencei-tavi kenutúrát választják szabadidejük eltöltésére. Egy ilyen úton az is kiderülhet, mit jelent valójában az Akasztó, vagy éppen a Nemfogi-tisztás elnevezése, és az is, miképp kerülhetett a gyerekek szerint kóla a vízbe. A kérdésekre valójában a természet adja majd meg a választ, mi csak ajánlani tudjuk mindenkinek a kenutúrát.
