A következetes edzés a legbiztosabb módja a felesleges kalóriák elégetésének, ám egyéb előnyei is lehetnek: mindenekelőtt segít megváltoztatni a testzsír raktározásának módját – idézte a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása a PLOS Genetics tudományos lapban megjelent tanulmányt.
A kutatók azt találták, hogy hat hónap rendszeres testmozgás, például kerékpározás vagy aerobik módosított a zsírsejtek raktározásában és az elhízásban fontos szerepet játszó gének működésén.
Az elhízott emberek nagyobb eséllyel engednek a kísértéseknek, ugyanakkor tetteikben megfontoltabbak – derül ki egy tanulmányból.
Görög kutatók megállapították, hogy azok a gyerekek – különösen a fiúk –, akik a hagyományos napi háromszori főétkezés helyett többször esznek a nap folyamán, kevésbé híznak el.
Ne csak egészségesen együnk, de a fogyás érdekében az időt is válasszuk ki bölcsen – javasolják spanyol kutatók a legújabb tanulmányuk eredményére hivatkozva.
A sport egyes kémiai anyagokat kivont, másokat hozzáadott a DNS-hez. A folyamat neve metiláció, és a gének ki- és bekapcsolását jelenti. A kutatók szerint a vizsgálatban részt vevő, enyhén túlsúlyos önkéntesek több mint hétezer génjét érintette a módosulás. Azt is kimutatták, hogy a testmozgás hatására a vércukornak a zsírsejtekben való tárolásában részt vevő kulcsgének mérsékelték a tevékenységüket.
„Kutatásunk bebizonyította a testmozgás kedvező hatásait, mivel a testzsír tárolását irányító gének működése megváltozott. A zsírszövet teljes DNS-ében lezajlott a metiláció fél év sport eredményeként” – magyarázta Charlotte Ling, a svéd Lund Egyetem diabétesz szakorvosa.
A kutatók 31 enyhén elhízott, de különben egészséges férfit kértek meg arra, hogy heti három alkalommal végezzenek egyórás edzést. Korábban egyikük sem sportolt, most arra vállalkoztak, hogy heti egy spinning-, azaz edzőtermi kerékpár-, illetve két aerobikórán vegyenek részt.
Noha sokan nem mentek el minden edzésre, és a mozgással töltött órák heti átlaga így 1,8 lett, a tudósok mégis találtak változást a génműködésben. A vizsgálat fél éve előtt és utána is szövetmintát vettek a résztvevők testzsírjából, és összehasonlították bennük a gének működését.
Miután minden személy DNS-ének 480 ezer helyét elemezték, azt találták, hogy 7663 gén 17 975 ponton változott. Az emberi genom 20 000 körüli gént tartalmaz. A kutatók szerint a DNS működésének változása segít megérteni, hogyan hatnak egymásra a gének és a környezet. Az ember a szüleitől örökli a génjeit, és ezek az élete folyamán nem változnak.
„A sport hatására észlelt DNS-eltérések csekélyek, ám olyan sok területet érintenek, hogy mégis hozzájárulhatnak a testi változáshoz” – fűzte hozzá Ling. A kutatás egy újabb szakaszában azt vizsgálták, hogy bizonyos gének hogyan befolyásolják a zsírtárolást, és azt találták, hogy két kulcsfontosságú gén működésének módosulása csökkentette a vér szabad zsírsavainak mennyiségét. Ezek túl magas szintjét a 2-es típusú cukorbetegséggel hozzák kapcsolatba, és így megmagyarázhatja, hogy a testmozgás miért csökkenti a cukorbetegség kockázatát.
A sport által érintett gének a gyógyszerkutatás új irányát mutathatják meg az elhízás kezelésében.
